A márciusi ifjak nemzedéke [antikvár]

A ​Magyar Nemzeti Múzeum a millennium évében múltjához és kultúrtörténeti jelentőségű szerepéhez méltón jelentette meg Körmöczi Katalin osztályvezető szerkesztésében a márciusi ifjak nemzedékéről szóló ünnepi kiadványát. A Nemzeti Múzeum által megjelentetett, gazdag forrásanyagot tartalmazó kiadvány nem akármilyen bizonyítéka annak, hogy az 1848. március 15-ei pesti eseményeknek a márciusi fiatalok a főszereplői, a dokumentátorai és a krónikásai is voltak. Már Vajda János Petőfi napjának nevezte március 15-ét. Ezért is írja joggal bevezetőjében Körmöczi Katalin, hogy a forradalom napjaiban és heteiben a Pesti Hírlapban, az Életképekben és másutt történelmi hitelességű, irodalmi értékű tudósítások születtek. Történetírásunkat ismerve már bevésődött emlékezetünkbe, hogy március második felének nagy kérdése — a forradalom vívmányainak megőrzése és törvénybe iktatása — Bécs és Pozsony, illetve Pozsony és Pest viszonylatában volt eldöntendő. A ’48-as irodalomból az is nyilvánvaló, hogy Pozsony a hátország szerepét szánta a márciusi ifjaknak Azt sem felejthetjük el ezzel kapcsolatban, hogy Kossuth a sorsdöntő napokban a pesti forradalmi bizottság küldöttével megüzente Degré Alajosnak: „Ha Bécsben ügyünk hajótörést szenved, lemegyek, s magam állok a fiatalság élére.”