Az állam első szolgái [antikvár]

Részlet a könyvből: "A felvilágosult abszolutizmus kora A felvilágosult abszolutizmus Közép- és Kelet-Európa, Itália, az Ibériai-félsziget és Skandinávia államainak sajátos kormányzati formája volt a 18. század második felében. A történetírás hosszas viták után ma már egyetért abban, hogy ez az uralmi forma az elmaradottabb európai régiók korszerűsítését, gazdasági, társadalmi felemelésének kísérletét jelentette. A "felvilágosult despotizmus", "legális zsarnokság" fogalmát már a francia és a német felvilágosodás gondolkodói is leírták. Abban az értelemben használták, mint a Filozófiai ABC című művének zsarnokságról írt címszavában Voltaire. Ebben azt fejtegette: bár semmilyen zsarnokság nem jó, de ha mégis választania kellene, olyan zsarnokkal tudna kiegyezni, aki legalább felvilágosult. Ilyennek tekintették a filozófusok hosszabb-rövidebb ideig II. Katalint, II. Lipótot, II. Frigyest vagy II. Józsefet. A felvilágosult abszolutizmust - erőteljes fejlesztő törekvéseiből következően - új uralkodóeszmény jellemezte. A megelőző korok "Isten kegyelméből" való uralkodója helyér a hivatását tevékenységével igazoló király alakja lépett, az állam első szolgája. Legtöbbször II. Frigyes fogalmazta meg ezt. Magát az óriási terheket tartó dór oszlopokhoz hasonlította, egy Voltaire-nek írt levelében pedig arról szólt, hogy kevés számára a nap rendelkezésére álló huszonnégy órája."