Görgey Artúr a szabadságharcban [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Az 1848/49. évi magyar szabadságharc egyik főszereplője Görgey Artúr tábornok volt, akinek neve, katonai és politikai tevékenysége máig is fel-fellobbanó heves viták tárgya a közvéleményben és a történettudományban egyaránt. Ezért indokolt Görgey pályaívének a rendelkezésre álló források alapján történő újragondolása és elfogultságtól mentes portréjának felvázolása. Annak a Görgey Artúrnak, akiről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy annyiféle képe lelhető fel a köztudatban és az irodalomban, ahányféle politikai és alkotói szándék kísérelte meg "történelmi perének" lezárását. A Görgey személyét illető lappangó vádakat, rémhíreket Kossuth emelte először a politikai mítosz, sőt a "hivatalos" emigráns politikai ragjára az 1849. szeptember 12-i "Vidini levél" címen ismert írásával. "Én, Görgeyt a porból emelém fel - írja ebben -, hogy magának halhatatlan dicsőséget, a hazának szabadságot vívjon ki! S ő Magyarország gyáva hóhérává lőn." Kossuth emigrációs politikája alapelveként az újabb szabadságharcot hirdette meg, és minden igyekezetével azt bizonyította, hogy küzdelmünket nem az ellenség ereje, hanem az árulás győzte le. Az árulásvád alól már maga Kossuth felmentette ugyan, de Görgey Artúr 1848/49-es szereplése mégis "Görgey-kérdéssé", sőt "Görgey-jelenséggé" dagadt az idők folyamán. E tanulmány arra tesz kísérletet, hogy hadtörténeti jelleggel áttekintse a honvéd tábornok szabadságharc alatti tevékenységét, és felhívja a figyelmet azon fontosabb kérdésekre, amelyek köré az újabb vizsgálódásoknak fel kell épülniük. A politikai összefüggéseket csak annyiban érinti, amennyiben a vizsgált események megértéséhez elkerülhetetlen. Éppígy nem, vagy csupán a szükséges mértékben szándékozott állást foglalni a Görgey-kérdés vitáiban. A gazdag hazai forrásanyag feltárása mellett feltétlenül szükségét érezzük az osztrák levéltárak vonatkozó iratanyaga áttekintésének is, amelyre feltehetőleg egy későbbi időpontban sor kerülhet. Számolva annak lehetőségével, hogy az újabb forrásanyag ismeretében tanulmányunk egyes megállapításait helyesbítenünk kell. Külön tanulmányt igényelne továbbá az 1848/49-es magyarországi és ausztriai eseményeket tárgyaló jelenkori osztrák, német és újabban gyorsan gyarapodó angol és amerikai szakirodalom áttekintése is.