Mária Terézia élete és kora [antikvár]

Mária Terézia fő céljának és feladatának alattvalói boldogulását tartotta, bár ez egy ilyen soknemzetiségű birodalomban korántsem volt az érintettek számára egyértelmű. Ezért aztán utólagos történeti - és nemzeti - megítélése sem az. A történészek mostanában kezdik csak gyanítani, hogy a Mária Terézia-féle Monarchia a későbbi egységes Európa előképe lehetett. A magyar testőrírók legjelesebbje, Bessenyei György negyedszázaddal Mária Terézia halála után így emlékezett vissza az uralkodónőre: "Külső, belső tulajdonságai magával ragadó szépség, királyi tekintet, személyes méltóság, nyája elme, érzékeny, szemérmes szív, minden szerencsétlenen való szánakozás, kegyelem, gazdag jutalmazás valának. Tudósokat, vitézeket jutalmazott, magasztalt; kikhez beszélvén, kegyelmének ajánlásai közt hozzájok csaknem a hízelkedésig leereszkedett. Az emberi erőtlenség által megesett hibákra szemét béhunyta: nehezen büntetett, örömmel kegyelmezett, és valakit egyszer oltalma alá vett, azt árulás által elveszni sohasem engedte, ha különben maga magát kegyelmére érdemtelennek lenni mutatta."