Áldozatok - 1956 [antikvár]

Bevezető Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcnak széles körű visszhangja volt Romániában. A legnagyobb rokonszenv-megnyilvánulást a Székelyföldet magába foglaló Magyar Autonóm Tartományban észlelték. A román párt- és államvezetés nyíltan szembehelyezkedett a Sztálin halála után megindult enyhülési folyamattal, amely Magyarországon a forradalomhoz vezetett. A bukaresti párt és államvezetés már a forradalom leverése előtt fellépett az itteni rendszert kritizálók, a változást akarók, a magyarországi népmozgalommal szolidaritásukat kinyilvánítók ellen. A Magyar Autonóm Tartományban 1956. október 28-ával kezdetét vette a megtorlás, amely több hullámban, mintegy tíz évig tartott, mialatt ezernél több személy - többnyire magyarok - töltötte meg a Securitate fogdáit, többségük a börtönöket is. Az utóbbi 15 évben végzett kutatások révén fö vonalaiban kirajzolódott a magyar forradalom hatására kibontakozó rendszerellenes megnyilvánulás mértéke, de egy mélyreható, levéltári kutatásokon alapuló, minél teljesebb körű feltárás még várat magára. Az átfogó feltárás és feldolgozás azért is szükséges, mert csak így küszöbölhetők ki a szubjektív és bizonytalan értékelések, és csak így lesz megismerhető azoknak az egyszerű embereknek a köre, akiket pusztán egy-egy elszólásért, indulatkitörésért, rádióhírek kommentálásáért, elrettentő példaként évekre rabsorsra juttattak. Az akkori Magyar Autonóm Tartományban megrendezett megtorló perek feltárása érdekében levéltári kutatásokat végeztünk a korabeli helyi belügyi szervek, valamint az ügyészségi és (csekély siken-el) a törvényszéki levéltárakban. Emellett tanulmányoztuk és értékeltük a témával kapcsolatos eddig megjelent munkákat, visszaemlékezéseket, összevetve azokat a levéltári adatokkal. De nem tekintettük kutatás tárgyának az elítéltek börtön-életét. Megmaradtunk a perek ismertetésénél. A Magyar Autonóm Tartományban az 1956-1965 közötti időszakban a titkos rendőrség (a Securitate) által letartóztatott és katonai bíróság által elítélt személyek pereinek számbavétele és ismertetése nehéz feladatnak bizonytilt. A bűnvádi kivizsgálásokat a Securitate végezte, a vádlottakat ezután a katonai ügyészség állította bíróság elé. Ezek a securitatés és katonai ügyészségi eljárások képezték tanulmányunk tárgyát. Figyelmünk csak részben terjed ki azon meghurcoltak esetére, akik ugyan szintén May-gyar Autonóm Tartománybeliek voltak, de más vidéken kerültek a Securitate kannai közé. Ilyen volt, pl. a Temesváron tárgyalt Szoboszlai-perben szereplők, a kolozsvári bolyaisták és teológusok esete. Kutatásunk tárgyát az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatására a Magyar Autonóm Tartomány városaiban és falvaiban megindult szeivezkedésekkel, a már azelőtt létező, de ekkor aktivizálódott szervezetekkel, valamint a rokonszenv megnyilvánulásokkal szemben alkalmazott megtorlások feltárása és elemzése képezi.