Az erdélyi fejedelemség [antikvár]

"Teher alatt nő a pálma" - szól az ókori mondás. A magyar történelemben a szállóige igazságát talán az erdélyi fejedelemség históriája bizonyítja leginkább és a legváltozatosabban. Az új ország kényszerből, I. Szulejmán szultán döntésére született, Magyarország három részre szakadása idején. Ám a török védnökség terhe alatt hamarosan fölnövekedett egy olyan állam, amelynek vezetői megtanulták, miként lehet óvatos és fortélyos politikával akár a török függést is látszólagossá változtatni. Erdély fejedelme inkább európai uralkodó volt, mint szultáni helytartó. Az erdélyi fejedelemség továbbá nemcsak a török viszony alakításában csillagtatott politikai erényeket, hanem a belviszonyok tekintetében is. Mindenekelőtt: biztosította az ország különböző jogállású népcsoportjainak a rendezett, törvények szabályozta együttélését. A felekezeti realitásokat tudomásul véve nagyfokú vallási türelmet gyakorolt. Így, ha túlzás is az országot "tündérkertnek" tekinteni, nem tagadható, hogy az akkor politikai értelemben vett Európa peremén fekvő országok között legelöl járt a toleráns emberi viselkedés formáinak kialakításában.