Erdély a históriában [antikvár]

Előszó „A tudományszervezés ma már elkülönített intézményi keretek között végezteti az alkotó kutatómunkát és a tudományos népszerűsítést. Már nem ismeri azt a múlt században gyökerező patriarchális módot, ahogyan a kisebbségi viszonyok között működő tudományművelés kénytelen ma is ellátni e kétfajta feladatot. A nemzetiségi tudományosság ugyanis nem létezhetne a saját társadalmával való bensőséges kapcsolatok nélkül, hiszen mögötte saját népének tagjain kívül más erő nem áll. Ennek az érdeklődésnek az ébrentartása pedig csak a tudományok népszerűsítésével biztosítható, mert a kisebbségi ember egyedül ezen keresztül érzékelheti, hogy ez a tudományosság az övé, érte is dolgozik, tehát érdemes áldozni rá." (Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Múzeum Egyesület). A legújabb Múzeumi Füzetben jeles magyarországi történészek Erdély történetére vonatkozó írásait helyeztük időrendi sorrendbe, amelyből az olvasó megismerheti egy ezeréves történelem kulcskérdéseit. Célunk korunk színvonalán álló modern történettudomány eredményeinek ismertetése, hiszen nem tanulmányozhatja át minden érdeklődő Erdély történetének három vaskos kötetét. Könyvünk cikkgyűjtemény, tehát nem helyettesítheti Erdély történetének a nagyközönség számára írt változatát, aminőt utoljára Jancsó Benedek adott ki 193 l-ben. Az írások első megjelenési helye a História című folyóirat (nagyrésze megjelent a Magyarok a Kárpát-medencében című kötetben is), amelyet az elmúlt rendszer azzal „tisztelt meg", hogy a tiltott olvasmányok jegyzékén tartott számon, amiért elvszerűen és rendszeresen tájékoztatott a Kárpát-medence egészére vonatkozó történetírás eredményeiről, a kisebbségben élő magyarok történelmét pedig a magyar nemzet története részének tekintette. Ezúton mondunk köszönetet a lap szerkesztőségének az írások közlési joga átengedéséért. Ugyanakkor köszönetet mondunk támogatóinknak is, akik anyagi segítséget adtak könyvünk megjelenéséhez, hiszen tudományos könyvkiadás soha és sehol nem volt jövedelmező vállalkozás" (Jakó Zsigmond): a székelyudvarhelyi FAMOS bútorgyár, a Fakitermelő és Feldolgozó Vállalat és az Akarat Szövetkezet. A SZERKESZTŐK