Erdélyi magyar politikatörténet [antikvár]

1. BEVEZETŐ A trianoni békediktátum a történelmi Magyarország területének kétharmadával együtt idegen uralom alá kényszerítette a Kárpátmedencei magyarság közel egy harmadát, beleértve a kb. 1,6 millió lelket számláló erdélyi magyarságot is. A két világháború közötti korszakban az erdélyi magyarság politikai önartikulációja igen intenzív volt. Érdekes módon, valamennyi ekkor tevékenykedett pohtikai erő megmaradt az alkotmányos megoldások pászmáján, kerülte az erőszakot. Ennek természetesen nemcsak a politikai elit demokratikus elkötelezettsége, hanem a román megtorlástól való félelem is oka lehetett. Ezzel együtt az elmúlt 83-85' év arra utal, hogy a Kárpát-medencei magyarság politikai paradigmája nem foglalja magában a nemzetközi síkon a szuverenitásért (vagy szuverenitásrészért) folytatott harc jellegzetes terrorista eszközeit. A második világháború utáni korszak legfontosabb magyar érdekképviseleti szervezete, a Magyar Népi Szövetség eleve a Román Kommunista Párt fiókszervezetéből, a Magyar Dolgozók Szövetségéből jött létre 1944. október 16-án. Fennállása alatt sikerrel monopolizálta a magyar érdekképviseletet. A magyarság szavazatait még azután is begyűjtötte, hogy a szervezet „százas" intézőbizottsága 1945. november 15-18-i marosvásárhelyi ülésén a közvélemény tekintélyes része szerint elárulta a képviselt közösséget azzal, hogy emlékezetes nyilatkozatában az erdélyi magyarság sorsproblémáinak megoldási lehetőségeiből kizárta a határok megváltoztatásának lehetőségét. Akkor, a békeszerződés megkötése előtt, azok számára akik szavaztak, a nyilatkozat akár ügydöntőnek is tűnhetett. Nem véletlenül írták pár hétre rá az „ötök" Márton Áronnal az élen azt a memorandumot^, mely kihangsúlyozza, hogy az MNSZ nem képviseli az egész erdélyi magyarságot és a határrevíziós megoldás mellett teszi le a voksot. Az MNSZ történetére pár szóban visszatekinteni azért is tanulságos, mert nemcsak a laikusok vélnek analógiákat felfedezni a dolgozat tárgyát képező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai magatartása és a második világháborút közvetlenül követő időszakban tevékenykedett elődje között.^ 1947. május 22-én Luka László a Román Kommunista Párt egyik vezéralakja „A romániai magyarság útja'"' című program- ' Erdély 1918 óta áll román elnyomás alatt, ezzel együtt többnyire a fennálló helyzetet nemzetközi jogilag alátámasztó trianoni békediktátumtól szokták számolni a „romániai magyarság" történetét. ' Lásd: Vincze Gábor: A romániai magyarság kisebbségtörténeti kronológiája, 1994, Budapest-Szeged, 39.0. ^ Vincze Gábor, akinek több könyve Jelent meg a témában, a következőket mondja 1999. nyarán: „Egy kolozsvári történész-újságíró ismerősömmel hallgattuk (az RMDSZ-, kiegészítés tőlem, Sz.K.) kongresszuson elhangzott elnöki, alelnöki beszédeket és összenéztünk. Azt mondtuk: hát bizony-bizony, mintha 1946-ban, a Népi Szövetség székelyudvarhelyi kongresszusán lennénk". In.: „Könyvemet nem egy szegedi történésznek kellett volna írnia", Da-ozó Dénes beszélgetése Vincze Gáborral, (Romániai Magyar Szó, 1999. augusztus 8-9.) ' Az írás a kolozsvári Igazságban jelent meg. I ; I :.(í