Esztergom - Főszékesegyházi Kincstár [antikvár]

Az esztergomi bazilika kincstára Magyarország legnagyobb egyházi kincsgyűjteménye. Egyes darabjai, mint a szarvserlegek vagy a Mátyás kálvária világhírűek. A gyűjtemény értékes ötvöstárgyai és textíliái elsősorban egyházi használati szerek, de közülük jó néhány fontos közjogi eseményeknél, például a királyok koronázásánál is szerepelt. A koronázás ugyanis az ország első főpapjának, az esztergomi érseknek, Magyarország prímásának tiszte és feladata volt. Az évszázadok folyamán az esztergomi káptalan féltő gonddal őrizte ezeket a kincseket. Már a középkorban királyaink és egymással viszálykodó főuraink többször megdézsmálták a kincstárat. A török időktől kezdődően 13 alkalommal kellett Magyarország nyugati részeibe menekíteni, de megjárta a szomszédos Ausztria és Csehország megerősített helyeit is. Eközben nagyon sok tárgy elveszett, elsősorban az arany- és gyöngyhímzéses textíliák sínylették meg a gyors menekítést. A jelenlegi bazilika felépítése után Simor János bíboros, hercegprímás egyesítette a kincseskamra és a múzeumszerű bemutatás gondolatát és jelenlegi helyén, a páncélozott szobában alakította ki 1886-ban a kincstárat. Ő és utódai tudatos vásárlásokkal igyekeztek pótolni azokat a tárgyakat, amelyek rablás áldozatául estek, vagy amelyeket nehéz háborús időkben királyaink pénzverés céljára elkértek. Jelenleg már csak püspöki vagy kanonoki hagyatékokból, ajándékokból gyarapszik a kincstár. Simor óta rendszeres restaurációs munka is folyik a kincstárban