Bővebb ismertető
Amikor Magyarországon 1990 tavaszán rendben lezajlottak az első szabad országgyűlési. majd ősszel az önkormányzati választások. kiteljesedett, valósággá vált a demokratikus átalakuláshoz fűzött remény. A békés átmenet jogi-alkotmányos kereteit megteremtő, úgynevezett ellenzéki kerekasztal-tárgyalások során a kívülálló számára bonyolult politikai-közigazgatási struktúrák jöttek létre. amelyek többek között a visszarendeződést voltak hivatva megakadályozni. így a magyar önkormányzati rendszer-elsősorban Budapest kiemelt jelentőségét szem előtt tartva - sajátos szempontok szerint az előbb említett elvárásnak megfelelve, három választókerületi rendszerbe osztotta az ország településeit. Eszerint a fővárosban a választók gondjainak és az egész város fejlesztésének megoldását egy olyan kétszintű önkormányzati forma képviselőitől várták - és várják - amelyik Budapest korlátozott hatalmán és a kerületek önállóságán alapul, és amelyik a kerületi ügyekbe való beavatkozást még a város egészének érdekében sem engedi meg. Az első helyi választások érdekes eredményt hoztak. Vidéken, a 10 000-nél kisebb lélekszámú településeken döntően nem pártpolitikai alapon álló önkormányzatok alakultak, míg az ennél nagyobb településeken és Budapesten egyértelműen pártalapú, a tavaszi országgyűlési választásokkal ellentétben a parlamenti ellenzék fölényét mutató testületek jöttek létre.