Európai Tükör Különszám II. [antikvár]

DR. ERHART TIBOR-GÁSPÁR FERENCÚton a Gazdasági és Monetáris Unió feléI. A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓA gazdasági és monetáris unió kifejezés az európai országok integrálódási folyamatának szülötte. Sokkal inkább társadalom- és gazdaságstratégiaként, mint közgazdaság-elméleti fogalomként találkozhattunk először az azóta már közkinccsé vált kifejezéssel: az európai integrálódási folyamat fontos állomásaként határozták meg az elképzelés megalkotói, akiknek elsősorban az Amerikai Egyesült Államok példája lebegett a szemük előtt. Az foglalkoztatta őket: hogyan lehetne az elkülönült nemzetállami lét gazdasági hátrányait kiküszöbölni, vagy legalábbis mérsékelni.Mindemellett a GMU célja legalább annyira politikai, mint gazdasági volt. Az Európai Gazdasági Közösség - a mai Európai Unió - alapító szerződése a gazdasági együttműködés elmélyítésével újabb háborús konfliktus kirobbanását kívánta elkerülni: a gazdasági integráció előrehaladtával a tagországok egymásrautaltsága is nő, így nem lesznek érdekeltek politikai feszültségek keltésében. Az egyre szorosabban összefonódó nemzetgazdaságok - a gazdasági hatékonyság emelkedésének a társadalom jólétére gyakorolt hatásán túl - a mindinkább elmélyülő kölcsönös függőségi viszony következtében egyirányú pályára kerülnek, ezáltal egyre nehezebbé és költségesebbé válik bárminemű, az integrációt megkérdőjelező külön-utas" magatartás.Az áruk szabad mozgása a tagállamok területén a kereskedelem liberalizációjának kulcsa. Erre tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés kimondja, hogy a Közösség alapja a vámunió, rendelkezik a tagállamok közötti vámok eltörléséről, létrehozza a közös vámtarifát és kimondja a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások megszüntetését. A személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályok amellett, hogy a piaci liberalizációt szolgálják, a hatékony kereskedelmi övezet kiépítésén túlmenő, mélyebb hatással is bírnak.Az integrálódás elmélyülésének folyamatában egyre nagyobb hangsúlyt kapott az európai versenyképesség növelésének szempontja. Az úgynevezett belső vagy egységes európai piac kialakítása, a piaci szereplők számának emelkedése révén a korábbinál erőteljesebb versenyre kényszerítette a vállalkozásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása az európai versenyképesség növelésének újabb lehetőségeit teremti meg, egyúttal hozzájárul a monetáris stabilitás megőrzéséhez, valamint az egységes pénzügyi piac létrehozásához. A közös európai valuta képes tovább fokozni az egységes piac hatékonyságát. A termelők és a fogyasztók közvetlenül össze tudják hasonlítani az egymással versengő termékek árát az egyes tagállamokban, és az olcsóbb helyen vásárolva elősegítik az árak kiegyenlítődését. Összességében lehetővé válik az erőforrások hatékonyabb kihasználása és olyan fo-