Európai Unió - Regionalizmus - Szuverenitás [antikvár]

SZABÓ GÁBOR: KÖSZÖNTŐ Mint a helyet adó házigazda szeretném Önöket köszönteni, elsősorban abból a megfontolásból, hogy minden megye és minden önkormányzat örül, ha egy ilyen rendezvény gazdája lehet. Mindig arra számítunk, hogy esetleg nálunk röppen ki egy új gondolat, egy új felismerés, s esetleg híresebb lehet egy itteni tanácskozás, mint máshol. Ugyanakkor persze annak is örülünk, hogy a résztvevők ilyenkor szűkebb környezetünket, városunkat, megyénket is megismerhetik, és egy kicsit a figyelem jobban ránk irányul. Ismerve a mai vándorgyűlés témáját - személy szerint - a téma miatt is komolyan érdeklődöm. Megyei önkormányzati elnökként gyakran találkozom ezekkel a problémákkal részben az országos törekvésekhez kapcsolódóan, az Európai Unióhoz való csatlakozás tartalmában, részben abban a vonatkozásban, hogy hogyan érinti a magyar megyéket, ez politikai vitatéma is szokott lenni, de természetesen gazdasági, fejlődési szempontból is komoly eszmefuttatásokat igényel. Úgy ítélem meg, hogy egy magyar megye közigazgatási szempontból el nem hagyható, mindenképpen egy olyan tradícióra épülő és egy olyan szerkezetet felmutató egység, amely nem lehet sem kiváltója, sem gátja a regionalizmusnak, de nagyon fontos számomra, hogy ha ezt elemezzük, akkor a gazdaságfejlesztés vagy a politika szempontjából milyen munkamegosztásban tud részese lenni egy megye egy regionális együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a Közép-Dunántúl területén, Veszprém, Fejér és Komárom megyéből egy erős régiót próbáljunk meg létrehozni. Természetesen tudatában vagyunk azoknak a tendenciáknak, amelyek kimutathatók ma az országban: részben a főváros erőssége, részben a nyugati határ menti megyék erőssége kemény konkurenciát jelent nekünk. Ha a kiegyenlítő politikát és fejlesztést nézzük, akkor pedig a keleti régió jelentenek kihívást. Mi, amit fel tudunk mutatni, az az alkotókészségünkben, a dinamizmusunkban, a fejlődni tudásunkban rejlik elsősorban. De szeretnénk, hogy ezzel élenjáró eredményeket tudnánk produkálni. Tehát amikor a Közép-Dunántúlban gondolkodunk, akkor elsősorban funkcionális együttműködésekre nézve és döntően a nyugati kapcsolatokra épülő gazdasági fejlesztésre számítanánk. Természetesen lehet statisztikai mutatókat készíteni, hogy ez a régió, vagy ez a megye milyen helyet foglal el az országban. A közelmúlt adatai szerint mi a megyék közötti rangsorban a 3. helyen vagyunk, elsősorban az előbb említett tényezők miatt a nyugati határ menti megyék tudnak megelőzni bennünket. Úgy gondolom, hogy a dinamizmus sokkal nagyobb érték, és amikor Fehérvár fejlődéséről is beszélünk, akkor is sokkal nagyobb érték a dinamikus fejlődés, mint az egyszerű rögzített statisztikai adat. Ugyanis mindig az a kérdés, hogy mihez viszonyítunk: egy pillanatnyi állapotot lehet a környezethez viszonyítani, de ha az önmagunkhoz viszonyított fejlődési ütemet vesszük figyelembe, akkor egy 3. hely sokkal jobb pozíciót jelent számomra, mint a pillanatnyi mérleg, amit mutat. Köszöntöm Önöket és kívánom, hogy olyan vándorgyűlésben legyen részük, ami biztosítja a tanácskozás élményét is, tartalmában tudjunk találni olyan közös megoldásokat javaslatokat, ami nemcsak ennek a közép-dunántúli régiónak, nemcsak Fejér megyének, nemcsak Székesfehérvárnak lehet útmutató, hanem abban a közös gondolkodásban is részt vállal, amely országosan az Európai Uniós csatlakozást segíti. Az elmúlt napokban , amikor 1848-ra emlékeztünk, akkor kiragadtam ünnepi beszédemben azt a két kulcsszót., amit a Tizenkét Pont szórólapja tartalmaz: a szabadságot és a hazafiságot. Természetesen tartom magunkat, magamat annyira magyarnak, hogy a csatlakozási törekvések során a szemünk előtt kell tartsuk azt is, hogy saját szuverenitásunkat hogyan tudjuk megtartani, hogy úgy csatlakozzunk egy biztonságosabb és fejlődőbb rendszerhez, hogy önállóságunk, saját kultúránk, értékeink megmaradjanak. Kívánom Önöknek, hogy ez is a szemük előtt lebegjen, amikor a mai tanácskozáson részt vesznek és hogy eredményes legyen a mai napjuk.