1956 [antikvár]

1956-ban, egy őszi napsütéses októberi délutánon, Budapesten néhány ezer egyetemi hallgató a belügyminisztérium engedélyével néma tüntetést szervezett. Lengyelországból napok óta zavaros hírek érkeztek, Varsót állítólag szovjet csapatok vették körül és a városban bent a lengyel kommunista párt vezetői kemény szócsatát vívtak az állami élet megújhodása érdekében. A budapesti műegyetemi ifjúság a Bem szobornál rendezett tüntetéssel Lengyelország iránti szimpátiáját akarta kinyilvánítani s egyben saját követeléseit előtárni. Sem az egyetemi ifjúság, sem a kormány rendőri szervei nem gondolták, nem is sejtették, hogy a békésen, nemzetiszínű és vörös zászlók alatt vonuló diáksereghez órákon belül csatlakozni fog Budapest népe, majd az egész ország és az egy-délutánra tervezett békés tüntető felvonulás véres forradalomba és szabadságharcba torkollik. "Szikrából lesz a láng!" biztatták egymást a század elején Európa keleti felében az orosz hivatásos forradalmárok, akik szibériai száműzetésükben - vagy ahogyan Vlagyimir Iljics Lenin; svájci, polgári kényelmű emigrációjában - úgy álmodták meg a zsarnokságot megdöntő népi-forradalmat, ahogyan az 1956 októberében Magyarországon lejátszódott.