A béke anatómiája [antikvár]

Részlet a könyvből Copernicus világa Semmi jobban nem hamisíthatja meg a világban történt eseményekről alkotott elképzelésünket, mint ha a magunk országát úgy tekintjük, mint a világmindenség középpontját és minden dolgot ehhez arányítva ítélünk meg. A világszemléletnek ilyen módja elkerülhetetlenül hamis látszatokhoz vezet. Bármennyire igaz is ez a megállapítás, a világ hetven vagy nyolcvan nemzetének kormánya pontosan ezt a gondolkodásmódok vallja és követi; velük együtt ugyanígy gondolkoznak a törvényhozók és a diplomaták, ezt hírdeti a sajtó és a rádió. Azok a következtetések és alapelvek, amelyek alapján a világ népei politikájukat megalkotják, szükségképen ilyen primitív szemlélet alapján megalkotott világképből származnak. Könnyű dolog azt állítani, sőt be is bizonyítani, hogy egy bizonyos szilárd pontról nézve, ez a téves világszemlélet megfelel a valóságnak. Ha elfogadjuk és alkalmazzuk ezt a módszert, minden nemzet álláspontja vitathatatlanul korrekt és a legteljesebb mértékben igazolható. Végül azonban a világról alkotott képünk reménytelenül zavaros és groteszk módra eltorzított kép lesz. Tartsunk szemlét, hogy a második világháború eseményei milyen képet nyujtanak, ha a világ legnagyobb nemzeteinek külön nézőpontjai szerint tekintjük őket. Az Amerikai Egyesült Államok, híven a Monrae elvhez, amelynek értelmében hagyományaik mellett kitartva őrizkedtek beleavatkozni Európa ügyeibe, nem kívántak részt venni az első világháborúban. De a németek több amerikai hajót elsüllyesztettek, megsértették az amerikai jogokat és fenyegették az amerikai érdekeket. Ennek következtében az Egyesült Államok kényszerültek belépni a háborúba 1917-ben az amerikai jogok védelmében.