Bővebb ismertető
Bevezető
"Mint minden igazán nagy kérdéskomplexum ez sem türi a sablonos megoldást. A polgári vezérlés akkor működőképes, ha az érintett egyének - a térfél mindkét oldalán - vallják, hogy működnie kell, és odaadó hittel csinálják. Egy kicsit olyan ez, mint a házasság: kompromisszumokat követel és érzékenységet a másik nézőpontja iránt."
Alvin H. Bernstein
A fegyveres erők "polgári vezérlésének" német koncepciója történelmi tapasztalatokon és az 1949-ben született német alkotmányon alapul.
Amikor az 1950-es évek elején a megváltozott európai biztonságpolitikai helyzet - a két tábor kialakulása, a hidegháború kezdete - szükségessé és indokolttá tette egy új típusú (nyugat)német fegyveres erő létrehozását, a háború elvesztésétől és a nácizmus következményeitől sokkolt német társadalomnak súlyos politikai, ideológiai és tudati problémákkal kellett megküzdenie. Ebben a bizonytalan társadalmi közegben az 1950-es években megalkotott német "katonai alkotmánynak" nemcsak a polgári demokratikus követelményeknek kellett maximálisan megfelelnie, hanem, egyfelől gyökeresen felszámolnia a német haderő porosz-militarista katonai gondolkodását, másfelől biztosítania, hogy az új ?szményekre épülő, új típusú hadsereg soha többé ne lehessen állam az államban, soha többé ne folytathasson hódító politikát. A feladatot nehezítette a porosz hagyományokon nyugvó tradíciók rejtett továbbélése a háború elvesztését követően is.
A vesztes Németország helyzete tehát a második világháború után gyökeresen eltért nemcsak a győztes demokráciák, de a többi vesztes állam helyzetététől is. A "bűnös nemzet", a "bűnös hadsereg" sokkja külső és belső kényszereket mozgósított és természetesen kialakította a "bűntudat filozófiáját" is.
Németország kettéosztottsága, két szemben álló tömbhöz tartozása különösen az ötvenes években azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy fegyveres konfliktus esetén németeknek németek ellen kell harcolniuk.
Az új hadsereg szellemiségét meghatározni kívánó Innere Führung "filozófiájának" gondolatmenete és terminológiája nemcsak a porosz-német katonai mentalitástól különbözik - ez egyébként is kiemelt céljai közé tartozott -, de eltér a Magyarországon ismertebb angolszász "civil vezérlési filozófiáktól" is. A magyar katonai gondolkodást az utóbbi években jelentősen befolyásoló