A magyar honvédelem ezer éve [antikvár]

Immáron hagyománnyá vált, hogy tanárok és a történelemtanítás más elkötelezett szakemberei, hadtörténet-kutatók, a hadtudomány és a biztonságpolitika minden rendű és rangú szakemberei évente egyszer összejönnek a Magyar Honvédség Művelődési Háza színháztermében, hogy megbeszéljék az ifjúság hazafias és honvédelmi neveléssel kapcsolatos közös gondjaikat, tapasztalataikat és elképzeléseiket. Az érdeklődésre jellemző, hogy százak vannak itt együtt minden esztendőben az ország minden részéről, általános és középiskolákból, felsőoktatási intézményekből és tudományos műhelyekből. Civilek és katonák egyaránt egy közös ügy érdekében. Minden alkalommal más a téma, 1997-ben Oktatás - biztonság és honvédelem aktuális problematikája, 1998-ban Haza, hazafiság, biztonság, honvédelem problémakör térben és időben való kontinuitása, az idén - a jubileumi évre is tekintettel - A magyar honvédelem ezer éve. A címek, a korszakok azonban hiába mások és mások, a lényeg mindig azonos, a hazafias és honvédelmi nevelés tényezői, újabb és újabb anyagai, sikeres módszerei az iskolás tanulók körében. Nem véletlen, hogy a résztvevők többsége mindig általános vagy középiskolai tanár, az ezrek közül néhány száz, a hazafias nevelés különös elkötelezettjei, akikből szikráznak az ötletek, ömlenek a tapasztalatok, jók és rosszak egyaránt. Ezek a konferenciák a tudósok, szakértők friss információin túl országos tapasztalatcserék, amelyek a szünetekben a folyosón, az ebédlőben; elmenetelkor az utcán és a közlekedési eszközökön is folytatódnak, s merem állítani, hogy talán ez a legnagyobb érték. Itt tanulják meg egymástól a bevált ötleteket, s itt rakják maguk számára helyre egyik-másik túl heves előadó, hozzászóló túlzásait. S ez feltétlen megnöveli a konferenciák értékét, az elmélet és gyakorlat összhangjának kialakítását.