A néma halál [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
"1915. ápr. 22-e 18 óra 20 perc. Mordacq dandárparancsnokot, az első vonalban harcoló francia csapatok egyik harcedzett tisztjét távbeszélőhöz hívták. A távbeszélőből kétségbeesett hang hallatszott: "Itt Villevaleix őrnagy, az 1. Tirailleur ezredtől! Az őrnagy krákog, köhög, hangja el-elfullad, alig érthető, amit mond. Hevesen támadnak. Most kísérteties sárga füstfelhők terjengenek itt, amelyek a német árkok felől jönnek, s ellepik az egész arcvonalamat. A lövészek kezdik a védőárkokat elhagyni és kezdenek visszavonulni, sok a mérgezés következtében elesett." Néhány perccel később a 2. zászlóalj parancsnoka jelenti: a parancsnoka jelenti: a parancsnoki harcálláspontján egyre nehezebb a légzés, egész alegységek szenvedtek mérgezést, és nem tudnak tovább kitartani, mivel a lövészárkokat elöntötte a gáz, a visszavonulás útját pedig a német tüzérség zárótűzzel lezárta. Mordacq ekkor az arcvonalba vágtatott kíséretével és feltárult előttük az a pokol, amelybe dandára került. Már az Ypern csatorna közelében Boesingheben heves kaparást éreztek orrukban és torkukban, fülük zúgott és nehezen lélegeztek. A csatorna hídján menekülőkbe ütköztek, valamennyien fegyvertelenek voltak. Mint a tébolyodottak tülekedtek hátrafelé, kétségbeesetten kiáltoztak vízért, vért köptek, a földön fetrengtek és hasztalan kapkodtak levegő után. Egyetlen lövés sem dördült, egyetlen gránát sem robbant." A néma halál elkezdte szedni áldozatait. Ezzel a gáztámadással egy újfajta háború vette kezdetét, (melynek a veszélye napjainkig sem szűnt meg) a vegyi háború. A szerző, Olaf Groechler, az NDK hadtörténésze dokumentumokra és tényekre alapozva írta meg a vegyi háború történetét. Az olvasók elé tárja a mérgesgázok és vegyieszközök kifejlesztését, alkalmazásukat az első világháborúban. Továbbfejlesztésüket a két világháború között, a fasiszta Németország felkészülését és terveit egy újabb vegyi háború kirobbantására.