A német militarizmus és Románia [antikvár]

Militarizmus E szó hallatára az ember a felduzzasztott hadiköltségvetésre, nélkülözésre, éhezésre, a háborúra gondol. S főleg a háborúra. Hiszen századok hosszú során át, soha agresszív háború nem robbant még ki valamilyen militarista klikk létezése, egy bármilyen őrült parancs teljesítésére kész katonai gépezet létezése nélkül. A militaristák, a kizsákmányoló osztályok legszélsőségesebb és legféktelenebb csoportjainak képviselői, nyíltan vagy burkoltan, mindig a kizsákmányoló osztályok agresszív céljait szolgálták, hogy saját népüket elnyomhassák, más népeket pedig leigázhassanak, A jelenkori militarizmus — mutatott rá V. I. Lenin — a kapitalizmus következménye. „Mindkét formájában nem egyéb, mint a kapitalizmus «életmegnyilvánulása» : úgy is, mint katonai erő, amelyet a kapitalista államok külső összeütközéseik során használnak fel , s úgy is, mint az uralkodó osztályok fegyvere a proletariátus mindennemű (gazdasági és politikai) mozgalmainak letörésére." Az imperialista szakaszban a militarizmus az ország egész politikáját, gazdaságát és kultúráját a monopolista körök háborús céljainak rendeli alá. A militarizmus mindig hazafiaskodó jelszavakkal, fülsiketítő csinnadrattával és katonai parádékkal kezdi, és mindig a tömegsírok nyomasztó némaságával, a felperzselt városok és falvak egét elsötétítő fullasztó füstfelhővel végzi. 3