Az arnhemi csata [antikvár]

1944. szeptember, a Market Garden hadművelet Hollandiában. Arnhem, Eindhoven, Nijmegen és a Pokol Országútja. Messze volt a híd, és a szövetséges ejtőernyősöknek nem sikerült fél évvel lerövidíteniük a második világháborút. A szerző a brit hadsereg ejtőernyőstisztjeként a német levéltárak megnyíló anyagaialapján kezdte kutatni azt, hogyan érte el a német hadsereg az utolsó győzelmét a nyugati fronton. A könyv egyedülálló módon a csata mindkét oldalát bemutatja. A több száz túlélővel készült interjú, az eddig publikálatlan fotók és a NATO-szabvány szerinti hadműveleti térképek adnak árnyalt képet erről a kaotikus csatáról, ahol a "pedáns németek" szedett-vedett harccsoportjai küzdöttek a "hidegvérű britek" nekivadult ejtőernyőseivel. A történetírás közhelyei helyett olyan csatát ismerünk meg, amely aggasztóan hasonlít a modern helyi háborúkra. Kershaw egészen újszerű módon közelít a témájához: megírta az addig arctalan tömegként megjelenő ellenség, a németek arnhemi csatáját is. A brit és német szál állandó megfeleltetésével többet ismerünk meg, mint pusztán azt, mi történt Hollandiában 1944 szeptemberében. Bepillantást nyerünk abba, hogy a harcolók szintjén miként vívják a csatákat, és mit csinálnak a tábornokok, amikor nem az emlékirataikban lakkozzák a cselekedeteiket.