II. világháború Magyarországon [antikvár]

MAGYARORSZÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN A világháború kitörésekor egyértelmű vok, hogy Magyarország sem kerülheti el a belépést. Bizonyos feltételek arra késztették hazánkat, hogy németbarát pozíciót foglaljon el. Hiába próbálta megőrizni semlegességét, jelentősen korlátozta a lehetőségeit Közép-Európában elfoglalt geopolitikai helyzete, hogy minden oldalról Németország szövetségesei vagy épp a nácik által megszállt országok vették körül. A kérdés csak az lehetett, a németek szövetségeseként vagy megszállt országként veszünk részt a háborúban. Magyarország gazdasága 1934-től a Németországgal folytatott kereskedelemtől függött; de a németek oldalára állította az országot az elveszített területek visszaszerzésének vágya is. A magyar vezetés az 1938-as első bécsi döntéstől elkötelezte magát Németország irányában. A magyar revíziós vágyak és a németek kezdeti sikerei sokakkal elhitették, hogy a németekkel kötött szövetség visszaadhatja Magyarországnak elvesztett területeit. Ezt a hitet csak fokozta, hogy Magyarországon egészen az 1944 márciusában bekövetkezett német megszállásig meglepően normális mederben folyt az élet - bár ez a zsidó magyarokra csak komoly korlátokkal igaz. Hazánk sorsa a később kirobbant második világháborúval kapcsolatban már a trianoni palotában megpecsételődött, amikor is több mint hárommiUió honfitársunkat szakították el szülőföldjétől. Nem mentegetőzés, de bizton állíthatjuk, hogy ez az igazságtalan békediktátum állította Magyarországot kényszerpályára. A területi revízió igénye igen erős volt hazánkban, s nemcsak a politikusok körében, de a magyar népen belül is. Ugyanezek a folyamatok a német társadalomban is végbementek. Mindkét állam az első világégés vesztesei közé tartozott, ami után a győztes nagyhatalmak Németországra ugyanúgy egy igazságtalan béke-