Koronák harca [antikvár]

F BEVEZETÉS A RÓZSÁK HÁBORÚJA? 1 gy öregasszony lépett ki a tavaszi napfényre a londoni Tower falai között, 1541. május 27-én. A neve Pole Margit volt, és származására J nézve az egyik legelőkelőbb nemesasszonynak számított Angliában. Apja, György, Clarence hercege, a király fivére volt, anyja, Neville Izabella, a maga idejében az ország egyik legnagyobb grófságának társörököse. Szülei már régen meghaltak, ők még egy másik korszakhoz, egy másik évszázadhoz tartoztak. Margit hosszú és izgalmas életet élt. Huszonöt éven keresztül Salisbury grófnője volt, a maga korában azon két asszony egyike, akik saját jogon birtokolhattak főrendi címet. Korábban nemzedéke öt leggazdagabb arisztokratája közé tartozott, földjei tizenhét grófságra terjedtek ki. Most, 67 évesen - Tudor-kori mérték szerint aggastyánként — olyan öregnek látszott, hogy 80 vagy 90 évesnek is tarthatták.' A londoni Tower sok lakójához hasonlóan Pole Margit fogoly volt. Két évvel korábban egy törvény értelmében megfosztották a földjeitől, a címeitől, és azzal vádolták, hogy „különféle gyűlöletes és sokféle megvetendő árulást követett el" unokaöccse, Vlll. Henrik király ellen. Hogy miben állt ez a felségárulás, soha nem derült ki igazán, mert Margit korona elleni vétkei inkább általánosságok, nem pedig konkrétumok voltak. Két fő bűntettének azt tartották, hogy közeli rokonságban állt a királlyal, illetve, hogy nem tette magáévá az Európán az előző két évtizedben végigsöpörő reformált hit új, a király által elfogadott formáit és elveit. E két tény - az egyik a származása, a másik a lelkiismerete - miatt élt 18 hónapon át London erős, át- BEVEZETÉS 27