Merényletek Moszkva árnyékában I-II. [antikvár]

Részlet: I. kötet: Előszó 1984 közepén Mark Palmer, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának kelet-európai ügyekért felelős helyettes államtitkára magához rendelte a Varsói Szerződés öt tagállamának - Magyarországnak, Romániának, a Német Demokratikus Köztársaságnak, Csehszlovákiának és Bulgáriának - washingtoni nagyköveteit, hogy egy rendkívül súlyos tényállással szembesítse őket. A külügyi tisztviselő tájékoztatta az egybegyűlt szocialista nagyköveteket: az Egyesült Államok hosszabb ideje tudomással bír arról, hogy Carlos és nemzetközi terrorista szervezete, az „Arab Fegyveres Harc Szervezete - Arab Forradalmi Haderő" tagjai menedékjogot élveznek azokban a szocialista országokban, amelyeket a jelen lévő nagykövetek képviselnek, mi több, azok kormányai még aktív támogatást is nyújtanak a terroristáknak. Mark Palmer határozottan kijelentette: amíg a szocialista-országok nem hagynak fel a nemzetközi terrorizmus támogatásával, addig egyetlen ország sem számíthat jobb kapcsolatokra az Egyesült Államokkal. A nagykövetek megkövült arccal hallgatták az amerikai kormányhivatalnok szavait. Amikor első meglepetésükből felocsúdva tiltakozni kezdtek a súlyos vádak ellen, Mark Palmer ellentmondást nem tűrő hangon megismételte: Az önök cáfolatai teljességgel elfogadhatatlanok és 13 II. kötet: A polgárháborús játszma A nemzetközi terrorizmus szerepe a szovjet nagyhatalmi ambíciók megvalósításában A következő fejezetben azt vizsgáljuk, hogyan használhatók fel a terrorista szervezetek a rend és a közbiztonság aláásására, a politikai intézményrendszer destabilizálására és ezen keresztül akár polgárháborús helyzetek létrehozására. Az elemzés célirányos jellege nem véletlen, hiszen éppen a terrorista csoportok polgárháborús helyzetek előidézésében játszott szerepét vizsgálva juthatunk el a leginkább annak a megértéséhez, hogy miért döntött a Szovjetunió legfelső politikai vezetése a nemzetközi terrorizmus világméretű felkarolása mellett. A kérdés megválaszolásához a következő aspektusok elemzésén keresztül juthatunk el: a) Hogyan és milyen módon aknázhatja ki a polgárháborús helyzetekben rejlő katonai-politikai potenciális lehetőségeket egy világméretű hálózattal rendelkező nagyhatalom? b) Milyen politikai pálya vezet a polgárháborús helyzetek előidézéséhez, és melyek e politikai út legfontosabb állomásai? 11