"Rákóczy Levelek" [antikvár]

R. Várkonyi Ágnes A történetíró esélyei Ajánlás Nagy Iván „Rákóczy Levelek" kéziratának regeszta kötetéhez Több mint ötszáz irat másolata Rákóczi korából! A dokumentum-kötet kézirata már 1853-ban készen várta, hogy kinyomtassák. Több mint másfél évszázad porát kellett lefújni róla, hogy egyáltalán tudomást szerezzenek erről a fontos anyagról. Mi történt valójában? Véletlen, hatalmi tiltás, tudatos rejtegetés, vagy inkább bűntény áldozatául esett ez a kézirat annakidején, hogy csak most láthat napvilágot? Történetírónak a szülőföld, Nógrád vármegye kifogyhatatlan kincsesláda, históriai aranytallérokkal. Nagy Ivánt is vármegyéje ilyen különleges ajándékkal lepte meg, amikor a Rákóczi-kori iratcsomóra ráakadt. Átlapozva az iratokból a szabadságharc addig ismeretlen valósága tűnt elő: Rákóczi rendeletei. Bercsényi, Károlyi, Bottyán János, Csáky, Palugyay Zsigmond hadbíró, Forgách Simon generális, Tolvay Ferenc, Szécsényi Pál kalocsai érsek és mások levelei. Több szomszédos vármegye írása, I. Lipót császár, I. József császár, Pálffy János, Heister generális, Esterházy nádor utasításai. Többféle műfajú dokumentum: tanuvallatási jegyzőkönyv, eze-reskapitány, földesúrasszony folyamodványai, utasítás, tájékoztatás, országos irat, kiáltvány, összeírás, rendelet, a Hadbiztosság, a Gazdasági Tanács, a Magyar Királyi Kamara és más intézmények meghagyásai. Átállásra csá- pp bitó levél és drákói parancs: emeljenek akasztófát a katonai fegyelmet megsértők büntetésére. Minden benne van, ami 1703-1711 között Magyarországon történt: az országgyűlések, a hadműveletek, a béketárgyalások, az adók, az önfeláldozások és a kisszerű ügyeskedések, az élelemraktár-építések, a bányavíz, a rézpénz, a lovak, a pestis. Addig alig ismert társadalom tekintett az iratokból Nagy Ivánra: főurak, vármegyei köznemesek, katona nemesek, vállalkozó nemesek, „kereskedő rendök", főispánok, alispánok, hadbiztosok, sebesültek, bányászok, jobbágyok, „szegínylegények", földesurak, számvevők, menekülők, fuvarosok, generálisok és az egyszerű katonák, akiknek nevét a letűnt évszázadban hóval fedte be a tél. Mint cseppben a tenger, a Nógrád vármegyei irategyüttesből a szabadságharc ezerarcú valósága tekintett rá. A hadellátás, az adórendszer megváltoztatásának kényszere, a sókereskedelem, a katonák ruházata, fegyverzete, szökése mind megannyi akkor még teljesen ismeretlen te-