Határáttörés Sopronnál - Út Európába 1989-2009 [antikvár]

„Határ menti ünnep" - így nevezték, pikniknek, egy olyan helység közelében, melynek neve örökre összefonódik a Vasfüggöny leomlásával, a határok lebontásával és az európai kommunista diktatúrák összeomlásával: ez a Sopron melletti Páneurópai Piknik. Mindenekelőtt olyan magyar polgárok műve volt ez, akik nyilvánvalóan érezték, hogy a levegőben volt a változás és a lehetőség. Türelmetlenségük és a fennálló rendszer iránti elégedetlenségük okozta, hogy ezek a polgárok elgondolkodtak azon, hogy mit tehetnének annak érdekében, hogy a határok végre ténylegesen és politikailag is nyitottak legyenek - legalább egy pár órára nyitva álljanak, ami bizonyítékul szolgálhatott arra, hogy ez lehetséges volna. A már hónapok óta előbb inkább titokban, majd 1989. május 2-tól hivatalosan is leomlófélben lévő osztrák-magyar határ, amely már hosszabb ideje nem volt többé Vasfüggöny, megfelelő helynek tűnt e határ menti ünnep számára, amely a későbbiekben fáklyaként messziről jól láthatóan sugárzott. Ez a tűzjel a szabadság elnyerésére és a kommunista diktatúra igájának lerázására szólított fel. Habsburg Ottó, Európa Parlamenti képviselő és egy magyar államminiszter vállalta az 1989. augusztus 19-i Páneurópai Piknik védnökségét. Ez annak a jele volt, hogy politikai támogatói is voltak annak a polgári kezdeményezésnek, amely mögött mindenekelőtt debreceniek és soproniak álltak. A kommunista magyar kormányban egészen felülről Pozsgay Imre és Németh Miklós miniszterelnök támogatta, noha ez egyáltalán nem egyezett a párt és a kormány elfogadott irányvonalával. E piknik alkalmával inkább jelképesen kívántak kaput nyitni a határon. Mindez azonban nem maradt jelképes. Az NDK több mint hétszáz polgára kereste és találta meg a szabadságba vezető utat ezen a lyukon át, amelyet Sopron mellett ütöttek a határon. Hihetetlen jelentek játszódtak le a határ áttörésekor; olyanok, melyek a média révén az egész világot bejárták. A „szabadság képei" hihetetlenül felgyorsították az NDK belső erodálódáséinak folyamatát. Aligha lehet elég nagyra értékelni éppen ezért az 1989-es rendszerváltó év döntő eseményeinek sorában a határ menti piknik jelentőségét. Sohasem merülhetnek feledésbe ezek az események és különösen az, hogyan járultak hozzá a magyarok a határok megnyitásához és végső soron Németország egységéhez. Fontos tehát évről évre megemlékezni a piknik évfordulójáról és különösen megünnepelni a „kerek" jubileumokat.