Hont vármegye Mohács előtt [antikvár]

Kiadói borító nélkül, volt könyvtári példány.
A Magyar Tudományos Akadémia közel négy évtizede vette tervbe Csánki Dezső hatalmas munkájának, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában c. műnek folytatását s megbízást adott azoknak a megyéknek megírására, amelyekhez az adatgyűjtést Csánki Dezső annak idején csak megkezdette. E nagyszabású kezdeményezésből csupán Trencsén megye készült el, Fekete Nagy Antal tollából (1941), s a jelen kötet alapját képező kézirat, 1946- ban. Az a tény, hogy Csánki Dezső munkájának 1890-ben megjelent első kötetében 788 lapon 26, az 1913-ban megjelent V. kötetében - az alább ismertetésre kerülő technikai rövidítés ellenére - 971 lapon mindössze 4 megye okleveles adatait tette közzé, Fekete Nagy munkája pedig már 415 lapon egyetlen megyéről szól: az egyre nagyobb részletességre való törekvésről tesz bizonyságot s annak a célnak kitűzésére vezetett, hogy a jelen kötethez valamennyi 1526 előtti Hont megyére vonatkozó levéltári adatot össze kell gyűjteni és feldolgozni. Ennek megfelelően mind az Országos Levéltár Mohács előtti Gyűjteményében, mind más magyarországi, mind pedig szlovákiai levéltárak, nagyrészt az Országos Levéltár filmtárában filmen is meglevő 1526 előtti anyagában a lehető teljességig végeztük az adatgyűjtést, valamint az adatközlést is. E munka során elsőbben tisztáznunk kellett, hogy mely települések tartoztak 1526 előtt Hont megyéhez. Ezt a munkát nehezítette, hogy az oklevelekben nemegyszer hiányzik a megyei hovatartozás megjelölése. Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza c. munkája alapján megállapítható, hogy Bars és Hont megyében 18 azonos nevű település szerepelt, s a két megye közötti határvonal is ingadozott. A XIV. században pl. Kisölvedet, amelyet Györffy munkájába nem vett fel, hol Bars, hol pedig Hont megyéhez tartozónak jelölik. Döntő szempontunk e tekintetben az volt, hogy ha a határjárásokból kitűnően a település a két megye határvidékén feküdt, s Györffy nem vette fel munkájába, Hont megyei településnek minősítettük, (így pl. Mortund, Falusi.) Csánki Dezső munkája szerint 23 településnek volt Nógrád és Hont megyében azonos neve. Szokolyát, Szobot és Szobokot Csánki Nógrád megyei településnek vette fel, megjegyezve, hogy e községeket sokszor Hont megyeieknek tartották. Szokolya ugyanis a Nógrád megyében birtokos Szécsényi, Szobok pedig a Balassa család birtoka volt. Szokolya később a Bars megyei Léva várának tartozéka, amely várbirtokhoz több Hont megyei község tartozott. Tekintve azonban azt, hogy e három települést 1526 után következetesen Hont megyéhez tartozónak tartották, s e településekről számos olyan adat állott rendelkezésünkre, amelyeket Csánki nem vett fel (Nógrád megye az I. kötetben lévén), rögzítésükről nem mondhattunk le s mindhármat felvettük kötetünkbe. Két Észak-Hont megyei község esetében (Domanyik és Rákóc) viszont nincs adatunk arra vonatkozólag, hogy Zólyom megyéhez tartoztak: csupán Mária Terézia úrbérrendezése idejében vették e megye részeként számba őket, Korpona város - mely még a XIX. században is Zólyom megye tartozéka - annyira Hont megye gazdasági tájegységéhez tartozik, hogy azt onnan ki nem emelhettük.