Információ, társadalom, történelem [antikvár]

Nicolas Toth, a magyar származású világhírű régész többek között azzal szerzet t magának nevet, hogy ember-elődeink eszközkészítési és használati szokásait az egyik afriaki lelőhelyen in vivo tanulmányozva meggyőzően tudta igazolni a korai kőeszközök mellett talált szilánkok eredeti funkcióit. Mivel a célterületek ténylegesen előforduló kövekből maga által készített eszközökkel kezdett elhullott elefántokat és más nagyvadakat feldarabolni és feldolgozni előbb- utóbb rá kellett jönnie minden apró fortélyra - s az általa pattintott eszközök mindinkább hasonlítani kezdtek az eredetiekre. Így derült aztán fény arra, hogy a korábban eszközkészítési mellékterméknek vélt szilánkok nagyon is fontos szerepet töltöttek be bizonyos csontok megtisztításakor, rostok átvágásakor és néhány kiegészítő munkaművelet során. A kísérleti régészet (experimental archeology) e szép példája akár a mottója lehetne e kötetnek is. Ugyanis az itt összegyűjtött tanulámnyok talán leginkább a Toth-féle szilánkokra hasonlítanak. Érdeklődésem jó ideje három célpont felé fordult: a történeti folyamatok információ-központú leírásához és értelmezési lehetőségeihez szükséges fogalmi-módszertani háttér keresésekor fel kellett ismernem, hogy az információ-jelenség hagyományos megragadási módjai nem tudják biztosítani a társadalomelméleti vizsgálódásokhoz szükséges kiidnulópontokat. S miközben az információ sokak által hiányolt minőségi (kvalitatív) elméletének - vagyis társadalomelméletének - interdiszciplináris hálójába gabalyodva megoldásokat keresgéltem, egyre többször botlottam bele napjaink átalakuló vilgának aktuális kihívásaiba, amelyek túlnyomórészt az információs korszak társadalmának kérdéseiként vetődtek fel és igényeltek a technikai mellett trsadalomelméleti kommentárt is.