Magyar történelmi kronológia [antikvár]

Részlet a műből: I. Magyarország története a honfoglalásig (-896) A mai Magyarország földje - mint a régészeti leletek mutatják - mintegy 500000 éve lakott. A vértesszőlősi előember kb. 500-450 000 évvel ezelőtt hagyta itt nyomait. Az ősember megjelenésének legkorábbi emlékei az őskőkor (paleolit), az alsó paleolit korszak utolsó szakaszából (premoustier-i kor) valók. A Lambrecht Kálmán-barlangban talált pattintott kőeszközök arra mutatnak, hogy a nagy jégkorszakban, vagyis kb. 150 000 évvel ezelőtt is volt emberi élet Magyarországon. Az ősemberi fejlődés következő fokának, a moustier-i kultúrának az emlékeit a Subalyuk barlang maradványai tárják elénk. Az itt előkerült emberi csontok szerint kb. 130-140 000 évvel ezelőtt a neander-völgyi ember eljutott Magyarország területére is. A ma élő ember közvetlen őse az aurignaci kultúra idején tűnt föl Magyarország területén. Az istállóskői barlangban végzett ásatások során több hasított alakú csonthegyet hoztak felszínre, ami kb. 36 000 évvel ezelőtt világosan mutatja az aurignaci I. kultúra létezését. Az aurignaci ember főfoglalkozása - a leletek tanúsága szerint - a vadászat és másodsorban a halászat volt. Már használta a lándzsát és a nyilat. A természet erőivel szembeni gyöngeség érzetéből eredt vallási képzetei szerint állati ősöket tisztelt (totem), hitt a varázslásban, s tisztelte a halottakat. Az őskor végének (felső paleolit) emberéről, néhány ezer évvel 5