A Kreml árnyékában [antikvár]

A háború utáni Magyarország sorsának alakulására döntő befolyást gyakorolt, hogy az ország a szovjet érdekszféra részévé lett. A szovjet csapatok jelenléte a régióban nemzetközileg egyeztetett jogi aktus eredménye volt, és a második világháború alatt és után létrejött nemzetközi megállapodások közvetlen beavatkozási lehetőséget biztosítottak a Szovjetuniónak Magyarország belpolitikai eseményeinek befolyásolására is. A szovjet katonai megszállás, a jóvátételi terhek, a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet dominanciája, a szovjet állambiztonsági szervek operatív egységeinek tevékenysége olyan tényezők voltak, amelyek hosszú évtizedekre alapvetően meghatározták a magyar társadalom és gazdaság fejlődését. Mindezek következtében a magyar-szovjet viszonyt nem lehet hagyományos diplomáciai kapcsolatként bemutatni.A két ország közötti viszony azért is különleges" volt, mert a szovjet vezetés a befolyását biztosítani hivatott magyarországi intézményei (szovjet nagykövetek, tanácsadók) révén teljes áttekintéssel rendelkezett a magyarországi politikai, gazdasági, kulturális élet egészéről, és tanácsok, ajánlások (ritkábban nyílt utasítás és politikai nyomásgyakorlás) formájában befolyásolta a belpolitikai döntéseket is. Az eddig nyilvánosságra került szovjet források alapján túlzás nélkül állítható, hogy sem a koalíciós időszak belpolitikai történéseinek többsége, sem a későbbi évek története nem vizsgálható a magyarszovjet kapcsolatrendszer összefüggéseinek ismerete nélkül.A historiográfiai áttekintést azért tartom indokoltnak először a publikált forrásokkal kezdeni, mert a magyar levéltári anyag kutathatóvá válása és főként a szovjet levéltári források nyilvánosságra hozatala elengedhetetlen feltétele volt a feldolgozó munka megindulásának. Ugyanakkor a szovjet külpolitika megismeréséhez már a szovjet és a hazai levéltárak megnyílása előtt is fontos adalékkal szolgáltak az amerikai külügyminisztérium által Foreign Relations of the United States címmel megjelentetett külpolitikai okmánytárak kötetei.A magyar-szovjet kapcsolatok alakulásának vizsgálatát lehetővé tevő dokumentumok Magyarországon 1989 után váltak fokozatosan kutathatóvá. A kommunista propaganda azt megelőzően felszabadítóként ünnepelte a Szovjetuniót, az eseményekről saját céljainak megfelelő képet igyekezett rajzolni, a releváns dokumentumok a kutatók számára hozzáférhetetlenek vol-