A mediterráneum és az európai integráció [antikvár]

Amikor ez a tanulmánykötet megjelenik, már napvilágot láttak az első értékelések az 1995. november 27-28-i barcelonai euromediterrán csúcsértekezletre. A tanácskozáson az Európai Unió 15 tagján kívül részt vesz a 12 partmenti állam is: Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, az Autonóm Palesztin Területek, Izrael, Jordánia, Libanon, Szíria, Törökország, Ciprus és Málta. Egyedül Líbia marad távol, mert nincs társulási szerződése az Unióval. Az előkészítő dokumentum hangsúlyozza, hogy a Mediterráneumban a béke, a stabilitás és a biztonság elválaszthatatlan a gazdasági fejlődéstől. A cél: 2010 tájára megteremteni egy euromediterrán térséget, egy hatalmas szabadkereskedelmi övezetet, teljesen megfelelve ezzel a jelenlegi világgazdasági tendenciáknak... Az értekezlet - függetlenül attól, hogy mennyire ítélik majd pozitívnak vagy negatívnak az ott hozott határozatokat nagy jelentőségű. Szervesen illeszkedik az Európa építés felgyorsult folyamatába. Nem jelenti a Kelet-Európától való elfordulást, bár térségünkben megfogalmazódnak ilyen aggodalmak. Az Európai Uniónak arányosan, egyensúlyt teremtve kell tovább lépnie. A mediterrán régióhoz fűződő kapcsolatok távlatszerű rendezettsége nem csupán a közvetlenül érdekelt államok számára fontos, hanem az összeurópai integrációs folyamat - s így Kelet-Európa - szempontjából is. Kontinentális jelentőségű, hogy a "latin ív" stabil, kiszámítható háttérrel rendelkezzen a Mediterráneumban, amelyhez sokkal inkább fűzik tradicionális, történelmi és civilizációs kapcsolatok, mint Kelet-Európához. Nem szüntelen aggódásunkat kell hangoztatni, hanem arra törekedni, - megértendő lépéseit - hogy megismerjük az Unió mediterrán politikáját, magatartását. Ez a kötet ehhez a megismeréshez kíván hozzájárulni. A tanulmányok többsége Spanyolországgal foglalkozik, jelezvén a "spanyol modell" iránt nálunk megnyilvánuló érdeklődést. A szerzők megkísérlik szélesebb kontextusba helyezni a spanyol átmenetet, s nem leszűkíteni a politikai rendszer problematikájára. A görög eset számunkra többek között a mezőgazdaság miatt érdekes. A nyitó tanulmány a történelmi háttérhez nyújt adalékot, érintve a jelen problémáit is. A tét - közvetlenül - kétségtelenül a konfliktusoktól feszített Mediterráneum jövője, ám kontinentális kihatása is nyilvánvaló A különböző kultúrájú, civilizációjú,fejlettségű társadalmaknak sikerül-e úgy együtt élniük, hogy egymást gazdagítva haladjanak a fejlődési pályán. Illúzió vagy termékenyítő álom-e Eric Orsenna francia írónő elképzelése: "Teremtsünk együtt egy új Andalúziát a Mediterráneum körül!"