Bővebb ismertető
Amikor ez a tanulmánykötet megjelenik, már napvilágot láttak az első értékelések az 1995. november 27-28-i barcelonai euromediterrán csúcsértekezletre. A tanácskozáson az Európai Unió 15 tagján kívül részt vesz a 12 partmenti állam is: Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, az Autonóm Palesztin Területek, Izrael, Jordánia, Libanon, Szíria, Törökország, Ciprus és Málta. Egyedül Líbia marad távol, mert nincs társulási szerződése az Unióval.
Az előkészítő dokumentum hangsúlyozza, hogy a Mediterráneumban a béke, a stabilitás és a biztonság elválaszthatatlan a gazdasági fejlődéstől. A cél: 2010 tájára megteremteni egy euromediterrán térséget, egy hatalmas szabadkereskedelmi övezetet, teljesen megfelelve ezzel a jelenlegi világgazdasági tendenciáknak...
Az értekezlet - függetlenül attól, hogy mennyire ítélik majd pozitívnak vagy negatívnak az ott hozott határozatokat nagy jelentőségű. Szervesen illeszkedik az Európa építés felgyorsult folyamatába. Nem jelenti a Kelet-Európától való elfordulást, bár térségünkben megfogalmazódnak ilyen aggodalmak. Az Európai Uniónak arányosan, egyensúlyt teremtve kell tovább lépnie. A mediterrán régióhoz fűződő kapcsolatok távlatszerű rendezettsége nem csupán a közvetlenül érdekelt államok számára fontos, hanem az összeurópai integrációs folyamat - s így Kelet-Európa - szempontjából is. Kontinentális jelentőségű, hogy a "latin ív" stabil, kiszámítható háttérrel rendelkezzen a Mediterráneumban, amelyhez sokkal inkább fűzik tradicionális, történelmi és civilizációs kapcsolatok, mint Kelet-Európához. Nem szüntelen aggódásunkat kell hangoztatni, hanem arra törekedni, - megértendő lépéseit - hogy megismerjük az Unió mediterrán politikáját, magatartását. Ez a kötet ehhez a megismeréshez kíván hozzájárulni. A tanulmányok többsége Spanyolországgal foglalkozik, jelezvén a "spanyol modell" iránt nálunk megnyilvánuló érdeklődést. A szerzők megkísérlik szélesebb kontextusba helyezni a spanyol átmenetet, s nem leszűkíteni a politikai rendszer problematikájára. A görög eset számunkra többek között a mezőgazdaság miatt érdekes. A nyitó tanulmány a történelmi háttérhez nyújt adalékot, érintve a jelen problémáit is. A tét - közvetlenül - kétségtelenül a konfliktusoktól feszített Mediterráneum jövője, ám kontinentális kihatása is nyilvánvaló A különböző kultúrájú, civilizációjú,fejlettségű társadalmaknak sikerül-e úgy együtt élniük, hogy egymást gazdagítva haladjanak a fejlődési pályán. Illúzió vagy termékenyítő álom-e Eric Orsenna francia írónő elképzelése: "Teremtsünk együtt egy új Andalúziát a Mediterráneum körül!"
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.
Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)
Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)