A megbékélés ösvényein [antikvár]

ElőszóLassan tíz éve keresem annak lehetőségét, hogy Közép-Európában őszinte és tartós megbékélés jöjjön létre. Ennek szükségességét korábban is sokan felismerték, de áttörés nem történt. Ma is a fortélyos félelem irányít bennünket.A Megbékélés ösvényein cím tudatosan hajaz a cserkészet alapítójára, Lord Róbert Baden-Po-wellre. Ő A boldogulás ösvényein" címmel foglalta össze a cserkészpedagógia lényegét. Idézek híres utolsó üzenetéből: Jgyekezzetek ezt a világot egy kicsit jobb állapotban magatok mögött hagyni, mint ahogy találtátok: úgy amikor eljön halálotok órája, boldogan halhattok meg abban a tudatban, hogy nem vesztegettétek el az időtöket, megtettétek, amit tőletek telt. " A jó tanácsot nemcsak egyénekre, hanem közösségekre, nemzedékekre is alkalmazhatjuk. Közép-Európa népei a maguk boldogságát csak együtt érhetik el. Csak összefogva lehetünk eredményesek abban a nehéz munkában, amivel a mai nemzedékek az életet a Kárpát-medencében jobbá, szebbé tesszük.Trianon legnagyobb átka a magyarok számára nem maga a területvesztés, hanem a nemzet szét-szakítottsága. Trianonban az anyaországiak területet, de a határon túlra kerültek hazát veszítettek. 1920 után azonnal megindult a szétfejlődés". Más bajokkal, másképp kellett megküzdeni a határon túl és innen. A rövid életű revízió még élesebben megmutatta ezt, az anyaországiak (anyások") gőgje fájdalmas visszatetszést váltott ki a hazatértekből". A szétfejlődés ezt követően évtizedekig tartott. 84 évvel Trianon után elpattant a húr: máig sem tudni, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazást végzetes butaság vagy tudatos provokáció kényszerítette ki. Eredménytelensége, azaz az anyaországiak közönye újabb és talán még nehezebben gyógyuló sebet ejtett a határontúliakon, nem is beszélve arról, hogy akadt olyan politikai párt, amelyik tudatosan ellenük fordult. A határon túlra kényszerült magyarság addig nem érezheti magát biztonságban, sőt fogalmazhatunk úgy is: nem érezheti magát otthon a szülőföldjén, amíg a Kárpát-medencében élő nemzetek között nem rendeződnek a kapcsolatok. Ezért elválaszthatatlan a nemzetpolitika a szomszédságpolitikától. így lesz része a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítése a Kárpát-medencei megbékélésnek.A megbékélésnek több szintje van. Részben állami, kormányközi feladat. Ezen a téren pillanatnyilag jól állunk. Ez a szint azonban nem lóghat a levegőben. Szükséges egy társadalmi megközelítés is, amire sajnos még nem vagyunk készek. Nem készít fel a közoktatás, kevés a témával foglalkozó ismeretterjesztés, és sok a tévképzet. Hosszú út áll előttünk, hogy (majd) mindannyian megbocsássunk és bocsánatot kérjünk.A valódi megbékélésig végig kell mennünk a hosszú ösvényen. Nehéz és fájdalmas út lesz. Mégis vállalkoznunk kell rá, mert természetellenes, ha egy nemzet darabokra hullik. Járni kell rajta, mert Európa mai helyzetében csak a szomszédainkkal együtt tudjuk érdekeinket érvényesíteni és értékeinket megvédeni. Közép-Európa mára az európai értékek menedéke lett. Az itt élők közötti megbékélés tehát nemcsak önérdek, hanem történelmi felelősség is. Mindez keresztény kötelesség is. Aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát," (Jn I. 4,20)Ez a könyv a megbékélés szöveggyűjteménye. Teljességre nem törekszik. Több ilyen kötetet lehetne, s talán kellene is összeálltani. De ez az első kiadvány is segít, hogy gondolkodásunk megszabaduljon az öröklött sémáktól, hogy szembe tudjunk nézni a múlt hibáival, hogy jobban megértsünk másokat, s megerősödjék bennünk a magyar s a közép-európai öntudat.Surján László