A népfront Franciaországban (1934-1938) [antikvár]

A francia népfront létrejötte, választási győzelme és kormánytevékenysége rendkívül fontos esemény volt nemcsak Franciaország, a nemzetközi munkásmozgalom, hanem egész Európa történetében is. Franciaországban, vagyis Európa egyik kulcsfontosságú országában ezáltal sikerült megállítani az agresszív jobboldal, a fasiszta erők térnyerését. A népfrontnak azonban mai szemmel nyilván nem ez az egyedüli érdeme, noha az 1930-as években, Hitler hatalomra jutása és a fasizmus előretörése idején ennek a defenzív" sikernek az értékét is nehéz túlbecsülni. így látták ezt a kortársak is Nyugat-, Közép- és Kelet-Európában egyaránt. Ennek ellenére sajnálatos, hogy hosszú évtizedeken át alig lehetett valamit magyarul olvasni a francia népfront időszakáról. A már jelzett nemzetközi összefüggések nagyon sokféle problémát vetnek fel. E téren is igen sok leegyszerűsítő ítélet vált közkeletűvé. E válogatásunkban pl. Franciaország külpolitikai helyzetét, Párizs külpolitikáját többféle megvilágításból kíséreljük meg jobban megértetni. Alapvető írásnak tekinthetjük a francia diplomáciatörténet nesztorának, Pierre Renouvinnek az írását, aki a népfront 30. évfordulójára rendezett párizsi tudományos ülésszakra még 1965-ben készítette el ezt az elemzését. Ugyanezen a vitaülésen számos egykori politikai szereplő, miniszter vitafelszólalással, kiegészítésekkel kapcsolódott Renouvin szintéziséhez. Magyar nyelven ezekből első ízben teszünk közzé részleteket. A külpolitikai összefoglalónak - úgy véljük - két központi dilemmapontja van. Az egyik a Párizs-London kapcsolat, vagyis hogy a Blum-kormánynak milyen mozgási szabadsága volt az erős londoni konzervatív kormány-nyomással szemben. A másik, ezzel szoros kölcsönhatásban, a spanyol polgárháború, s az ezzel kapcsolatos francia kormánypolitika alakulása. E kettős dilemma már Renouvin összefoglalójában is a vizsgálódás középpontjába került, s a vitafelszólalók többsége is ezzel foglalkozott. Válogatásunkban mi ezt kiegészítettük Jules Mochnak, az e kérdésben kulcsszerepet játszó miniszteri rangú kabinetfőnöknek a kései visszaemlékezésével, továbbá két olyan tanulmánnyal, amely archivális anyagok alapján lényeges kiegészítéseket nyújt az elmondottakhoz. Ugyancsak e centrális kérdések megítélésénél lényeges a spanyol kormány, a spanyol szocialisták véleménye - amire szintén dokumentumrészleteket közlünk. Végül önálló írás világítja meg a kommunista párt (PCF), Gabriel Péri különvéleményét a lehetőségekről.