A régi Anglia [antikvár]

Részlet a könyvből: Ha ránéztek a világ térképére, az északi félteke balkéz felőli sarkában a tengeren két szigetet láttok. Ezek Anglia és Skócia és Irland. Anglia és Skócia a két sziget közül a nagyobbik. Utánok nagyságra Irland következik. A szomszédos apró szigetek, melyek a térképen oly kicsinyek, mintha merő pettyek lennének, legnagyobbrészt Skócia elszakadt darabkái, melyeket - mondhatnám - belőle tördelt le az idők hosszú folyama alatt a nyughatatlan víz hatalma. Réges-régen is, sokkal, nagyon sokkal azelőtt, hogy Megváltónk megszületett a földön és jászolban feküdt, ezek a szigetek már ugyanazon a helyen voltak és a viharos tenger ott bömbölt körülöttük, éppen úgy, mint ahogy ma is bömböl. De a tengeren még nem volt élet, akkor még bátor hajósok nagy hajókkal nem vitorláztak rajta ide és oda, a világ minden tája felé. A tenger még nagyon el volt hagyatva. A szigetek még elhagyatva feküdtek a víz nagy felületén. A tajtékzó hullámok csapkodták a szirteket és zord szelek süvítettek az erdők felett, de habok és szelek nem hoztak kalandozókat a szigetek földjére és a vad szigetlakók semmit sem tudtak a világ többi részéről és a világ többi része semmit sem tudott rólok.