Bővebb ismertető
A római történetírásnak első igazi képviselője, s jelentőségre is egyik legnagyobb mestere: C. Sallustius Crispus volt.
Amiternumban, a Sabin-földön született Kr. e. 86-ban. Plebeius-házból vette eredetét, de gondos nevelésben részesült. Rhetorikai és philosophiai tanulmányai mellett behatóan megismerkedett a római és görög irodalommal is. Úgy látszik, már ifjú korában a történetírói pálya iránt érzett hivatást, azonban becsvágya egyelőre a politikai élet porondjára vetette. (V. ö. Cat. 4.2.) 59-ben quaestor, 52-ben néptribúnus volt. 50-ben a censor, Appius Claudius, Caesar számos más párthívével együtt megfosztotta senátori rangjától, erkölcstelen életét hozván fel ellene ürügyül. Ekkor Galliába utazott, Caesar táborába, résztvett annak hadjárataiban Pompeius ellen, Caesar befolyása mellett 47-ben praetor lett, 46-ban pedig mint propraetor Numidia provinciát kormányozta. Innét 45-ben dúsgazdagon tért vissza Rómába; tiburban jószágot, a Quirinalison palotát szerzett, melynek kertjeit "horti Sallustiani" néven még a császárok alatt is emlegették. Caesarnak 43-ban történt meggyilkoltatása után végleg kedvét vesztette a közpályától; visszavonult és 35-ben bekövetkezett haláláig teljesen a történetírásnak szentelte idejét.