Együtt [antikvár]

Bevezetés Az 1956-os forradalommal és szabadságharccal egy időben, illetve azt követően a szomszédos országokban kisebb-nagyobb csoportosulások - elsősorban, bár nem kizárólag magyarok - különböző formákban kifejezték szolidaritásukat Magyarországgal, illetve, felbuzdulva a magyar eseményeken, nagyobb szabadságot követeltek annak a társadalomnak, amelyben éltek. A forradalom fél évszázados évfordulója alkalmából a Lucidus Kiadó tanulmánykötetben kíván ízelítőt nyújtani a határon túli események jelentőségéről, illetve abból, hogy milyen hangulat uralkodott a magyar forradalom és a megtorlások napjaiban a hazánkkal szomszédos országokban. Az ízelítő azt is jelenti, hogy a közreadott tanulmányok eltérő tematikájúak, eltérő műfajúak. Váradi Natália tanulmánya Ukrajnában fellelhető levéltári források alapján általánosságban igyekszik rekonstruálni egy határon túli terület, adott esetben Kárpátalja ötvenhatos eseményeit. Bura László a forradalmi eseményeknek egyetlen régióban, Szatmár megyében való fogadtatásával, illetve az ezt követő megtorlással foglalkozik. Vekov Károly egy peranyag alapján rekonstruálja 1956 jelenleg ismert legnagyobb határon túli konspirációját. Pál-Antal Sándor tanulmánya egy kiemelt jelentőségű területen, a Székelyföldből 1952-ben szervezett Magyar Autonóm Tartományban végbement pereket, megtorlásokat tekinti át. A székelyföldi „autonómia" (mai fogalmaink szerint inkább különleges igazgatású tartományról beszélhetnénk) a közép-európai kommunista rendszer történetében egyedülálló. Kizárólag a székelységnek adatott meg néhány évre, hogy ennek a rendszernek a keretei között saját nyelvén (is) irányított, önálló nemzetiségi státussal rendelkező államigazgatási egységben éljen. Kü- HIS€BBS€GHUTfiTRS HÖWVV€H 7