Bővebb ismertető
A görög államok lakossága általában polgárokból idegenekből és nem szabad emberekből állott; ezen utóbbiak részben rabszolgák részben jobbágyok voltak. A rabszolgaság Görögországban már Homeros idejében és előbb is megvolt. A rabszolga az úr vagyonának egy része volt; mint ilyen, apáról fiúra szállt, el volt adható, sőt megölhető. Sorsa egészen urának akaratától függött; rendesen azonban tűrhető volt. A rabszolgák száma eleinte nem volt túlságos nagy. A házban mindenféle szükséges szolgálatot teljesítettek, a házon kívül mint pásztorok és mezei munkások találtak alkalmazást. A mellett szabad parasztok is voltak, a kik maguk munkálták meg földjeiket; sőt királyok fiai is őrizték a nyájat. Az akkori emberek igényei nem voltak nagyok. Az asszonyok gondoskodtak a ruházatról; a gazdaságban szükséges szerszámokat elkészítették az urak magok és rabszolgáik. Előkelő emberek is értettek kézimunkákhoz. Bérért dolgozó munkásosztály ebben az időben nem volt.