Jurták és az EBESZ között [antikvár]

BEVEZETES Az egykori Szovjetunió felbomlása nem egyszerűen csak a kétpólusú világrend felbomlását jelentette. Átrendeződött vele az a - klasszikus értelemben modernnek tekinthető - értékrend is, amely az ipari forradalmak kezdete óta a világtörténelem vezető tendenciája volt. A nyugati világban megjelenő posztindusztriális társadalom mellett, az egykor harmadik világban, illetve az egykori szovjet régió arrafelé orientálódó térségeiben olyan új, vagy inkább újrafogalmazott, s gyökerükben premodern értékek váltak meghatározóvá, mint a vallás, illetve gyakran még az (általunk vizsgált térségben meghatározó) iszlám vallási értékekhez képest is archaikus törzsi-nemzetségi értékrendek. Ez bizonyos tekintetben jól mutatja a modernizáció, legalábbis a szovjet típusú nemzetépítések részleges kudarcát. Közelebbről vizsgálva azonban az immáron két évtizedes távlatot vevő, tehát elemezhető ívet mutató történéseket, láthatjuk, hogy a folyamat korántsem egységes, inkább a szovjet és a szovjet korszak előtti örökségek küzdelméről van szó, ráadásul országonként és régiónként eltérő formában és intenzitással. Ennek számos okát sorolhatjuk fel. Az első, hogy az általunk vizsgálni szándékozott régiónak a szovjet hatalom kiépülése előtti viszonyai sem voltak egységesen leírhatók. A szovjet hatalom és a helyi elitek viszonyaira megint csak élesen elkülönülő, forisztikus alkuk által meghatározott helyi hatalmi játszmák voltak a jellemzőek, s e játszmák, bár részben eltérő viszonyok mellett, lényegében ma is folytatódnak. Közős jelenség viszont, hogy az iszlám vallás és kultúra az egész térségben meghatározó szerepet játszott s játszik ma is. Az iszlám a lakosság önmeghatározásának alapvető része, bár az egyes régiók, valamint az egyes személyek mindennapi vallásos gyakorlata komoly eltéréseket mutat.