Kutatási füzetek 3. [antikvár]

Tilkovszky Lóránt Teleki Pál és a magyar-jugoszláv viszony A két világháború közötti magyar-jugoszláv viszony meghatározója két körülmény volt. Az egyik, hogy a délszláv államalakulat maga is részesedett a Trianonban elcsatolt területekből, de korántsem olyan mértékben, mint Románia és Csehszlovákia, s így az elvileg mindenoldalú magyar revíziós politikának és propagandának nem állt előterében.^ A másik, hogy Jugoszlávia tagja volt a magyar revíziós politikával szemben kialakított kisantant-szövetségnek, azon belül viszonylag halványabb szerepet játszott, s mindezek alapján a kisantant fellazítását célzó magyar törekvések kifejezetten a magyar-jugoszláv viszony javítására irányuló kísérletekhez vezettek.^ Ennek első - komoly feltűnést keltett - megnyilvánulása az a gesztus volt, amelyet a magyar államfő, Horthy, 1926-ban tett - már mintegy egy éves megelőző diplomáciai puhatolódzásokra támaszkodva - a mohácsi csata 400. évfordulója alkalmával tartott beszédében. Ez azonban mégsem talált viszonzásra; egy adriai kikötő s a hozzá vezető út remélt biztosításából senrnii sem lett.^ A magyar külpolitika ezek után a Jugoszláviával szemben ellenséges Olaszországhoz fordulásával, az 1927. évi olasz-magyar szerződés megkötésével, más irányulást adott a magyar-jugoszláv viszony fejlődésének.'' Ezen a vonalon különösen a Sándor jugoszláv uralkodó életét is kioltó 1934. évi Marseille-i merénylet kapcsán felmerült gyanúk jelentettek megterhelést.® Ami Teleki Pált illeti, aki 1920-1921. évi első miniszterelnökségét követően a külföld felé irányított revíziós propaganda kormánybiztosa lett, azon az elvi alapon fejtette ki maga is tevékenységét, hogy Horvátországról ugyan lemondva, amely társországként tartozott 1918 előtt a magyar korona alá, a helyreállítandó történelmi Magyarország Jugoszláviához csatolt Prokopy Imre: A revízió és Délmagyarország. Budapest, 1933. ^ Ádám Magda: Akisantant 1920-1938. Kossuth, Budapest, 1981. 132-137. Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Kossuth, Budapest, 1988. 99-100. Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája 1927-193l-ben. Kossuth, Budapest, 1964. 42-65. Ormos Mária: Merénylet Marseille-ben. Kossuth, Budapest, 1984.; Nádori Pál: A márseillei gyilkosság nemzetközi jogi vonatkozásai. Akadémiai, Budapest, 1972.