Magyar-amerikai kapcsolatok 1945-1989 [antikvár]

Részlet:"BEVEZETŐElőzményekMagyarország 1941. december 12-én hadat üzent az Egyesült Államoknak, és ezzel a magyar diplomáciatörténet egyik legfölöslegesebb lépését követte el, hiszen a háromhatalmi egyezmény nem kötelezte erre, Washington pedig a Pearl Harbor-i japán támadás ellenére sem gondolt arra, hogy hadat üzenjen Magyarországnak. Bárdossy László miniszterelnök december 11-én a diplomáciai viszony megszűnését jelentette be, majd úgy értesült, hogy a tengelyhatalmak nem érik be ennyivel. Bár retorzióval aligha kellett számolni, a miniszterelnök másnap jegyzékben értesítette Herbert Claiborne Peli amerikai követet, hogy a két ország között beállt a hadiállapot. Peli, aki megértően viszonyult Budapesthez, igyekezett rávenni Bárdossyt arra a kijelentésre, miszerint a hadüzenetet a németek kényszerítették ki, ami lehetővé tette volna Washington számára a magyar lépés enyhébb megítélését. Bárdossy azonban közölte, hogy erről szó sincsen, Magyarország saját elhatározásából hozta meg döntését.1 Mindazonáltal Peli később elmondta, hogy a magyarok nyíltan barátsággal viszonyulnak az Egyesült Államokhoz", és még a hadüzenet után is inkább szövetségesként, semmint ellenségként kezelnek minket". Távozásukkor Peli felesége egy csokor orchideát kapott Horthy kormányzótól. Magyarország huszadik századi hányattatásait alapvetően a kedvezőtlenül alakuló nemzetközi viszonyok okozták, s nem segített a helyzeten, hogy döntéshozói több alkalommal eszmei elkötelezettségük miatt elfogultan, szűklátókörűen cselekedtek. Mégis valószínű, hogy a magyar-amerikai viszony elkövetkező négy évtizede az 1941-es hadüzenet nélkül sem alakulhatott volna gyökeresen másként.Franklin Delano Roosevelt - aki John Flournoy Montgomery budapesti amerikai követ kérésére 1940-ben még dedikált fényképet küldött Horthy kormányzónak - csak 1942 tavaszán válaszolt a magyar hadüzenetre. Ezzel a két ország, rövid megszakítással, a hatalmas földrajzi távolság és az érdekellentét teljes hiánya ellenére mintegy fél évszázadra ellenséges viszonyba került egymással. A két világháború közötti magyar-amerikai1 Lásd erről Fülöp Mihály-Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Aula, Bp., 1998. 242-244."