Magyarország és az arab térség [antikvár]

Előszó Magyarországnak az elmúlt évszázadokban különleges érdeke nem fűződött az arab világhoz. Az érdeklődés is a 19. század utolsó évtizedében nyilvánult meg, ekkor is elsősorban - szinte kizárólag - a térség meghatározó állama, Egyiptom iránt. A Nílus-parti ország az, amely a későbbiekben is — napjainkig bezárólag - leginkább az érdeklődésünk középpontjában áll. Ezt - érthetően - más országok is elmondhatják, hiszen ami a fáraók országában történik, az ország gazdasági, politikai, kulturális súlyánál fogva, az nagyon komolyan kihat az egész térségre, sőt nem ritkán a nemzetközi kapcsolatokra, a világpolitikára is. A második világháború után, a hidegháború évtizedeiben a térség szerepe felértékelődött. Elég ha csak arra gondolunk, hogy a nagy amerikai elnöki doktrínák (1947 Tru-man, 1957 Eisenhower, 1980 Carter) a térségre vonatkoztak. Magyarország külpolitikai tevékenységének — Moszkva érdekeinek megfelelően — egyik igen fontos területévé vált. Ezért sem érdektelen annak bemutatása, hogy hazánk milyen kapcsolatot tartott fenn az arab országokkal, illetve hogyan vélekedett az ott zajló eseményekről. Nem volt célunk klasszikus kapcsolattörténetet írni. Természetesen fontos részét képezi ez is e munkának. Szólunk gazdasági, kulturális kapcsolatainkról, sőt érintjük a sport (futball) területét is. A középpontba azonban a politikaiakat helyeztük. Ezt is elsősorban úgy tettük, hogy bemutatjuk a magyar vezetés véleményét. A vezetést tágan értelmeztük: benne foglaltatnak a diplomaták, á minisztériumi beosztottak, a pártapparátusban dolgozók és az ország tényleges párt- és állami vezetői. Nem túlozzuk el a kommentárokat, magyarázatokat, értékeléseket, hanem inkább hosszan idézzük a dokumentumokat, „beszéltetjük a forrásokat". Az olvasónak azonnal feltűnik, hogy külön az arab-izraeli viszonnyal, pontosabban Izrael Államhoz való viszonyunkkal, az izraeli politikával nem foglalkozunk. Ez szándékos volt, ugyanis — véleményünk szerint — az egy teljesen önálló, specifikus jegyekkel is rendelkező téma. Természetesen mindig jelen van, de csak annyira, hogy a tárgyalt részek, események érthetőek legyenek. A munka kicsit az arab világ története magyar szemmel. Nem tagadjuk, hogy van benne szubjektivitás is, mivel a térség történetének nem minden mozzanatát, összetevőjét tárgyaljuk. Csak azokat, amelyeket fontosnak tartottunk. Szubjektivitásunk ennyiben ki is merül. Törekedtünk arra, hogy a lehető legobjektívebbek legyünk. Reméljük, hogy ez sikerült, és valóban a legfontosabb történésekre összpontosítottunk. Miért az 1947—1975-ös kronológiai keret? A választást a kapcsolattörténet határozta meg. Azért, mert 1947-ben létesítettünk diplomáciai kapcsolatot Egyiptommal, ebben az évben érkezett meg követünk Kairóba. A záró év pedig azért 1975, mert ekkor nyithatott a diplomáciai státuszhoz közelítő képviseletet, irodát a Palesztin Felszabadítási Szervezet Budapesten. S ezzel a tárgyalt korban a térség lehetséges valamennyi országával, potenciális nemzetalkotó mozgalmával hivatalos kapcsolatot teremtettünk, összesen 7