Megismerni a megismerhetetlent [antikvár]

Cseh Gergő Bendegúz DIKTATÚRÁK, TITKOSSZOLGÁLATOK ÉS LEVÉLTÁRAK EURÓPA HATÁRAIN TÚL Az 1990 környékén lezajlott közép-európai politikai rendszerváltozások szimbolikus vitapontja volt az egykori titkosszolgálati iratok sorsa, azok megsemmisítése vagy eltűnése, illetve a megmaradt források kezelése és nyilvánossága. (Mindez természetesen nem lehetett független a titkosszolgálatoknak a rendszerváltozás folyamatában betöltött, gyakran túldimenzionált szerepéről szóló közbeszédtől sem.) Bár a kérdést Magyarországon is - mint mindenütt - át- és átszínezték napi politikai célok, egyéni törekvések, titkosszolgálati érdekek, kül- és biztonságpolitikai szempontok és még ki tudja hányféle meggondolás, a kérdéskör térben és időben is sokkal tágabb összefüggések közé illeszthető. A hazai közbeszédben a leváltott rendszer titkosszolgálati iratainak sorsa elsősorban belpolitikai összefüggésekben, legfeljebb - többé-kevésbé megalapozott - közép-európai dimenziókban jelent meg, a levéltáros és történész szakma pedig még adós a kérdéskör szélesebb körű, nemzetközi kitekintésű vizsgálatának elvégzésével. Jelen írásban egy rövid kitekintést teszünk a múltfeldolgozás levéltári vonatkozásainak nemzetközi ösz-szefüggéseire és néhány, Európán túli példán illusztráljuk a megbukott diktatúrák titkos archívumainak sokszínű sorsát. Egy adott ország belpolitikai erőviszonyainak radikális átrendeződése, a hatalmi struktúrák transzformálódása, az elitek cseréje vagy továbbélése egy éles politikai váltás után mindenütt és minden korban felveti ugyanazokat az alapvető dilemmákat. Hogyan tekint a társadalom és az új elit a leváltott, megdöntött, elmúlt rendszerre, miként emlékezik rá vagy hogyan felejti/felejteti azt el? Miként ápolja az áldozatok emlékét és hogyan bánik a bűnösök emlékezetével? A felejtés vagy az emlékezet szolgálja inkább a társadalmi megbékélést (feltéve, hogy a megbékélés a cél)? Természetesen ezekre a kérdésekre számtalan különböző válasz születhet és született is függően az adott átmenet intenzitásától, annak erőszakos vagy békés jellegétől, a hatalmi struktúrák továbbélésétől vagy radikális cseréjétől, a leváltott és az új politikai rendszer működési mechanizmusaitól és sok egyéb tényezőtől is.' Felejtés és emlékezet, megbékélés és elszámoltatás kettőssége 1 Lásd ezzel kapcsolatban: Peter Hoeres: Historical Perspectives on TransitionalJustice, in: Peter Hoeres-Hubertus Knabe (szerk.): After Dictatorship. Instruments of Transitional Justice in