Milyen EU-ba érkeztünk? [antikvár]

Részlet:BevezetésAz EU nem pusztán egy újabb nemzetközi szervezet, amelynek - 2004. május elseje óta - immár Magyarország is a tagja. Elvégre az uniót megelőzően csatlakoztunk az Európa Tanácshoz, az OECD-hez, az EBEST-hez vagy például a NATO-hoz, azaz a tagság ténye önmagában még nem lenne újdonság. Igen ám, csakhogy ez EU egyre inkább úgy viselkedik, a működését meghatározó szabályoknak köszönhetően úgy funkcionál, mint egy ország. Alapító dokumentumai sok esetben közel olyan hatással késnek ezentúl jogi és gazdasági - mi több, nem egy szempontból politikai - életünkre, mint mondjuk a saját alkotmányunk. Nem véletlen, hogy a legutolsó - immár a Nizzai Szerződést követő - reformkonferencia egyenesen egy "alkotmányozó szerződés" megalkotását tűzte ki célul.A 2000 decemberében jóváhagyott Nizzai Szerződés két szempontból is fontos. Egyfelől megalapozója, közvetlen előzménye az említett "alkotmányozó szerződésnek". Másrészt mindaddig, amíg ez az európai alkotmány a tagországbeli ratifikációs eljárások, illetve az esetleges népszavazások után egy nap hatályba nem léphet, az időközben már valamennyi tagállam által ratifikált nizzai dokumentum az érvényes jogi alap az - immár a magyar tagsághoz is keretet adó - uniós intézmények működéséhez. Ráadásul úgy, hogy az EU több mint négy évtizeddel ezelőtti létrejötte óta sok vonatkozásban Nizzában módosítottak először érdemben a tagállamok közötti hatalmi, érdekérvényesítési viszonyokon.