Szekfű Gyula követ és a moszkvai magyar követség jelentései [antikvár]

BEVEZETŐA háború utáni első évek magyar-szovjet kapcsolatainak alakulása, a kor olyan fontos kérdései, mint a békeelőkészítés problémái s nehézségei, a hadifogoly kérdés, a szomszéd országokban élő magyarság sorsa, a kárpátaljai magyarok repatriációja ügyében tanúsított szovjet magatartás történeti szempontból mindezideig csak hézagosan kerülhetett feldolgozásra, holott a szóbanforgó kérdésekben tanúsított szovjet magatartásnak nemcsak az adott időszakban, hanem a későbbiek szempontjából is meghatározó fontossága volt. Ez önmagában is kellő indok arra, hogy a történettudomány az eddiginél nagyobb figyelmet fordítson e kérdéskör feltárására és kritikai elemzésére. A kötetben szereplő dokumentumok közlésével ehhez kívánok hozzájárulni.A moszkvai magyar követség a magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok helyre állítása után 1946 elején kezdte meg tevékenységét. Szekfű Gyulát, a kiváló történészt 1945 október 15-én nevezte ki az ideiglenes magyar kormány rendkívüli követnek és meghatalmazott miniszternek s egyúttal megbízta a moszkvai követség vezetésével.1 O azonban betegsége miatt csak 1946 márciusában foglalta el állomáshelyét. Megérkeztéig - január végétől - a követség munkáját ugyancsak rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri rangban - ügyvivői minőségben - a régi karrierdiplomata, dr. Gombó István2 irányítot-ta.A követség több jövendőbeni munkatársát - így Kemény Ferenc és Tompa Zoltán I.osztályú követségi titkárokat, Niszkács László Il.osztályú követségi titkárt - a minisztertanács 1945 október 24-i ülésén ruházták fel a külügyi szolgálatban szokásos címekkel.3Szekfű Gyula 1946. március 16-án érkezett Moszkvába. Megbízólevelét március 21-én nyújtotta át Molotov szovjet külügyminiszternek. Az alkalmat felhasználva kötetlen formában tájékoztatta Molotovot Magyarország belpolitikai helyzetéről, az élelmiszerhiány és az infláció következtében kialakult gondokról. Követi küldetéséről szólva hangsúlyozta, azt tekinti legfontosabb feladatának, hogy hozzájáruljon a magyar-szovjet kapcsolatok kölcsönös bizalmon alapuló megújulásához. Molotov - aki a találkozóról készített jelentés, szerint nagy érdeklődéssel hallgatta az elhangzottakat - kijelentette, a Szovjetunió is arra törekszik, hogy valamennyi szomszédjával, köztük