Tükrözés és torzulás [antikvár]

elöljáróbanAz 1990-ben szabadon választott magyar kormány elsőrangú fontosságot tulajdonít a külföldi Magyarország-kép elemzésének. Vezető külpolitikusai a korszerű és működő demokráciák bevett szokását követve az ország hírnevének öregbítését párthatárok felett végzendő feladatnak tekintik. Mert bár a kormányzati lépésekért mindig a kormány a felelős" azok jó és rossz következményeit egyaránt a nép viseli. Ugyanez vonatkozik a külföldi propagandára is: kormánypártiaknak, ellenzékieknek közös érdeke egy reális és a realitást tükröző, kedvező Magyarország-kép fenntartása".^ E kép vonásai azonban napjainkban csak általában tetszetősek. A Külügyminisztérium sajtófőosztályán 1992 utolsó negyedévében összegyűjtött, hozzávetőlegesen 900 tételt tartalmazó cikk és televíziós képanyag 20-21 százaléka Magyarországról kedvezőtlenül tájékoztatott.^A most beinduló munkaterv a német eredetű szürke foltok felkutatására és vizsgálatára vállalkozik. Jóllehet 1990 és 1992 között a német politikai közvélemény Magyarország demokratikus átalakulását megkülönböztetett rokonszenvvel és figyelemmel követte"' az újraegyesített ország sajtónyilvánossága sem volt és van híján a torzító tollvonásoknak. Elgondolkodtató példák sorozatával a Süddeutsche Zeitung tűnik ki, amely a számára világnézetileg ellentétes irányú Antall-kormány teljesítményeit rendszerint pártpolitikai szemüvegen át értékelteti, a lehető legsemlegesebb tárgyszerűség parancsa helyett gyakran hazai ellenzéki újságírókra hallgatva. Látni fogjuk, hogy a müncheni lap egyoldalúsága"* nem éppen párját ritkító jelenség.A magyar nemzet német tükörképének külügyi jelentősége közvéleményformáló erejében rejlik. Minthogy a magas döntéshozatali szintet is elérheti, kérdés, hogy miképp hat vissza a német szövetségi és tartományi kormányzat Magyarországot, illetve magyar ügyeket érintő politikájára.IV;I M , ' i ' '' Jeszenszky Géza: Piros-fehér-zöld: fekete vagy fehér? Külföldi tükörképünk és a foltok, in: Nemzet, állam, rendszerváltozás avagy a szabadság következményei. Liberális Fórum Alapítvány konferenciája, Budapest, 1992. november, Budapest 1993, 96.^ Uo., 93.' Erdődy Gábor: A Magyarország-kép alakulása Németországban, in: Nemzet, állam, rendszerváltozás , 88.'' Amelyre nemrégiben Kristóf Attila is felhívta a figyelmet: Én nem tudom (Mit írnak a világlapok). Magyar Nemzet 1993. január 15.