Válogatott művek [antikvár]

1895. augusztus 5-én (a régi naptár szerint július 24-én) Londonban elhunyt Friedrich Engels. Barátja, Karl Marx után (aki 1883-ban halt meg) Engels volt a modern proletariátus legkiválóbb tudósa és tanítómestere az egész civilizált világon. Attól az időtől kezdve, hogy a sors Karl Marxot és Friedrich Engelst összehozta, a két barát életműve közös ügyük lett. Ezért, ha meg akarjuk érteni, hogy mit tett Friedrich Engels a proletariátusért, világosan meg kell értenünk, mi a jelentősége Marx tanításának és tevékenységének a modern munkásmozgalom fejlődésében. Marx és Engels mutatták ki először, hogy a munkásosztály, követeléseivel együtt, a modern gazdasági rend szükségszerű terméke, hogy ez a rend a burzsoáziával együtt elkerülhetetlenül megteremti és megszervezi a proletariátust; kimutatták, hogy nem egyes nemes lelkű egyének megannyi jóindulatú próbálkozása, hanem a szervezett proletariátus osztályharca fogja az emberiséget megszabadítani a ránehezedő bajoktól. Marx és Engels magyarázták meg először tudományos munkáikban, hogy a szocializmus nem rajongók kitalálása, hanem a modern társadalom rendelkezésére álló termelőerők fejlődésének végső célja és szükségszerű következménye. Mindeddig az egész írott történelem az osztályharc története volt, melynek során egyes társadalmi osztályok uralmai és győzelmei váltakozva követték egymást. És ez így fog folytatódni mindaddig, amíg csak el nem tűnnek az osztályharc és az osztályuralom alapjai - a magántulajdon és a tervszerűtlen társadalmi termelés. A proletariátus érdekei ezeknek az alapoknak megszüntetését követelik, és ezért a szervezett munkások tudatos osztályharcának ezek ellen az alapok ellen kell irányulnia. Márpedig minden osztályharc - politikai harc.