Bővebb ismertető
ELŐSZÓBorderless Europe - Határtalan Európa" elnevezéssel másodszor rendezett nemzetközi konferenciát a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Társadalmi Kapcsolatok Intézetének Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéke.Miért ezt a címet választottuk? 2010-ben Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa és pályázata A határtalan város" szlogenre épült, amely azt fejezte ki, hogy a jelentős kulturális hagyományokat őrző és mediterrán hangulatot árasztó térség még nagyobbra nyitja kapuit a nemzetiségek és nemzetek előtt. Rendezvények sora mutatta be a befogadó, toleráns, kisebbségekkel együtt élő várost a régiónak, Európának és a világnak. Ezek közül az egyik volt a tanszékünk nemzetközi konferenciája: Borderless Europe - challenges - opportunities", mely tovább tágította a határtalan jelzőt. A konferencia előadásai, és az ezekből készült tanulmányok, nemcsak az Európa és az Európai Unió földrajzi határait értelmezték, a bővítés problémáit elemezték, hanem az unió fejlődésének lehetőségeit és kérdéseit is napirendre tűzték, abban a felfogásban, hogy mivel nincs világosan megfogalmazva az Európai Unió célja, ezért működésének sajátosságai is határtalanok".A tanszékünk és a Természettudományi Kar Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszéke néhány oktatójából szerveződő team 2012-ben - az Európai Bizottság által hirdetett pályázaton - elnyerte a Jean Monnet Kiválósági Központ működtetésének lehetőségét. Újra a Borderless Europe címet választottuk a projektünk számára.A központ záró rendezvénye a 2015 júniusában szervezett nemzetközi konferencia , mely helyet adott a Politikatudományi Társaság XXI. vándorgyűlésének is.A kötet, amelyet a kezükben tartanak, részben e konferencia vitái hatására módosult előadásokból készült tanulmányok, részben a határtalan Európa koncepció ihlette cikkek, amelyek jól tükrözik mind a téma interdiszciplinaritását, mind az időszerűségét.A határtalan Európa problémája most talán még időszerűbb, mint korábban, hiszen az Európai Unió közvetlen közelében bekövetkezett szinte háborús konfliktusok - az arab világban és Ukrajnában - súlyos hatást gyakorolnak mindennapjainkra is. A 2008-as pénzügyi, majd gazdasági válság következményei markánsan befolyásolják az Unió életét, egyértelművé téve, hogy a legutolsó szerződésmódosítás sem oldotta meg a szupranacionális és kormányközi döntéshozatali eljárások ellentmondásait.
1938-ban született Kolozsváron. 1958 és 1962 között a kolozsvári jogi kar hallgatója. 1963-tól munkatársként, majd 1968-tól főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Utunknál 1989-ig. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.
Legelső novelláskötete Sorskovács címmel Bukarestben jelent meg 1964-ben. Ezt követték az Ezen a csillagon (1966), az Üllő, dobszó, harang (1969) és a Jámbor vadak (1971). A novelláskötetek után regényeket írt: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
A Magvető Kiadó az író hetvenedik születésnapjára – 2008 őszén – újra megjelentette Szilágyi István Kő hull apadó kútba, valamint Hollóidő című regényeit, egy esztendővel később pedig novelláinak, elbeszéléseinek legjavát gyűjtötte kötetbe.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kő hull apadó kútba (1980, 2008), Hollóidő (2001, 2008), Bolygó tüzek (2009)
Díjai
A romániai KISZ irodalmi díja (1972), a Román Írószövetség díja (1975), Pezsgő-díj (1975), József Attila-díj (1990), Ady Endre-díj (1992), Déry Tibor-jutalom (1995), Getz Corporation-díj (1998), Kossuth-díj (2000), Magyar Irodalmi Díj (Szilágyi a díjat visszautasította – 2002), Márai Sándor-díj (2003), Székelyföld-díj (2008), Arany János-díj (2008), Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány-díj (2008)