Zárt ajtók mögött [antikvár]

Vajon mikor ért véget a második világháborő 1945 augusztusában, amikor a japánok megadták magukat? Nos, attól függ, honnét nézzük. Ha úgy gondoljuk, a háború befejezésének "szabadságot" kellett volna hoznia a náci elnyomás alatt sínylődő országok számára, akkor a háború sok millió ember számára csak a kommunizmus bukásával, nem egészen húsz évvel ezelőtt ért véget. 1945 nyarán Lengyelország, a balti államok és Kelet-Európa többi országa nem tett mást, csupán lecserélte egyik zsarnokot a másikra. Ezt a kényelmelen igazságot demonstrálta Észtország és Litvánia elnöke is, amikor 2005-ben nem volt hajlandó ellátogatni Moszkvába, megünnepelni az európai háború "végének" hatvanadik évfordulóját. Hogyan történhetett ekkora igazságtalanság? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amelynek megválaszolására könyvem vállalkozik. S ezt a története csak azóta lehet elmondani, hogy a kommunizmus végleg megbukott. Nemcsak azért, mert az egykori Szovjetunióban és Kelet-Európában élő sok száz szemtanú a kommunista uralom alatt nem beszélhetett szabadon, de mert a perdöntő levéltári anyagok, amelyeket az egymást követő szovjet kormányok minden erejükkel rejtegetni akartak, csak nemrégiben váltak hozzáférhetővé. Ezeknek az iratoknak a feltárása tette lehetővé, hogy megismerjük a Nyugat és Sztálin titkos háttéralkuinak valódi történetét. Mindez remélhetően azt is jelenti, hogy könyvem sok újdonságot közöl.