A Szent István-kultusz ezredéve Székesfehérvárott [antikvár]

Volt könyvtári példány, gerinc és fedlap széle celluxszal ragasztott.
"Fehérvár szabadságait Szent István király adományozta" - hirdeti Székesfehérvár főterén Ohmann Béla Országalmájának fölirata. A fehérvári polgárság féltve őrzött középkori kiváltságait azonban - így a szabad bíróválasztás jogát vagy a városba települt kereskedők vámmentességét az ország területén és a határokon - a történettudomány nem az államalapító királytól, hanem az 1162-1172 között uralkodó III. Istvántól eredezteti, aki a Fehérvárra költöző francia, flamand és itáliai telepeseket (korabeli szóhasználattal "latinokat") tüntette ki a később más városoknak is megadott "fehérvári szabadsággal". Fehérvár középkori fénye, hagyományai mégis Szent István emlékét hirdették, s bár az általa épített monumentális bazilika s a királyi palota elenyészett a századok folyamán, az itt élők a történelem válságos pillanataiban nemcsak égi közbenjárásért folyamodtak a szent királyhoz, hanem újra meg újra átgondolták s igyekeztek a megváltozott helyzethez igazítani az útmutatást, amit az államalapító örökül hagyott utódaira.