Magyarország társadalma a török kiűzésének idején [antikvár]

1983. áprilisában rendezte meg a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete második köznemességi konferenciáját. Az elsőre 1980-ban került sor, ennek anyagát a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1981. évi kötete tartalmazza. Az 1983. évi konferencia címe: Magyarország társadalma a török kiűzése idején. Kettős elképzelést tükrözött ez a cím. Egyrészt azt, hogy a konferencia a XVII. sz. végétől számítva megkezdte a magyar köznemesség történetének szisztematikus vizsgálatát. Másrészt pedig csatlakozott a török alóli felszabadulás 300. évfordulója alkalmából rendezett eseménysorozathoz. Maga a település, Szécsény is 300 éve, 1683-ban szabadult fel a török uralom alól. A köznemességi konferenciák sora nem véletlenül kötődik Nógrádhoz. Több mint fél évtizede itt indult még a középréteg kutatás, amely elsőnek a köznemesség társadalomtörténetének vizsgálatát célozta meg. E munka során számos tanulmány született már amelyek helyi és országos eseményekre, tendenciákra vonatkoztak. A két konferencia pedig az elhangzott előadások jóvoltából gazdagította, kibővítette, szélesebb alapokra helyezte a kutatott témát. Jelen kötetünkben közreadjuk a konferencián elhangzott előadások szövegét. Technikai okokból nem tudjuk közölni Várkonyi Ágnes: Politika és társadalom a török kiűzésének korszakában Magyarországon c. előadását, valamint Petneki Áron: Arisztokrata és kisnemes Sobieski hadseregében és Nagy József Zsigmond: A XVII. sz. végi köznemesség politikai kultúrájának változatai című előadásait sem. Mindhárom előadás szövege megtalálható a múzeumi szervezet hangtárában. Kiadványunk annyiban rendhagyó, hogy egy új múzeumi sorozat első kötete. Terveink szerint külön kívánjuk a jövőben megjelentetni a különböző történeti konferenciák anyagát, amelyeket a megyében rendez a múzeumi szervezet. Úgy véljük, az előadások megjelentetésével hozzájárulunk ahhoz, hogy a Nógrád megyében folyó tudományos tevékenységet bekapcsoljuk a magyar tudomány egészébe, szerves egységgé téve így a helyi és a központi kutatást.