Lapidarium [antikvár]

Múzeumi kiállítás ritkán van olyan szerencsés helyzetben, hogy az ott bemutatott emlékeket eredeti környezetükben szemlélhesse a látogató, közvetlenül érzékelve a tárgy rendeltetését, megtapasztalva a készítők és használók lehetőségeit és igényeit a környező világ alakításában, ízlésviláguk tükröződését az általuk teremtett környezet egészén. A kiállított tárgy műtárgy volta lép előtérbe, és az így kapott élmény jelent kárpótlást azért, amiért a hétköznapi látogató előtt sok minden rejtve marad a megcsodált darab létrejöttének és egykori szerepének körülményeiből. Fokozottan így van ez egy kőtár esetében, ahol egykori épületek fontos tartóelemeinek részei feladatuktól megfosztottan lépnek elénk. Egy-egy épület szerkezetének, boltozatok megépítésének megértéséhez közelebb visz azonban bennünket, ha közelről tekinthetjük meg faragványait, a boltozat egy elemének formáját, kapcsolódási pontját a boltozat további szakaszaihoz. Csodálatba ejthet egy-egy, a magasból szemközelbe került oszlopfő finom részleteinek, az egykori mester vésője nyomának felfedezése, élményt jelenthet kőbevésett feliratok böngészése.