Bővebb ismertető
Korszakunk megformálásában a hidegháború játszotta a legjelentősebb szerepet. A küzdelem során a Nyugat olyan intézményeket hozott létre, mint az Európai Gazdasági Közösség (1993-tól Európai Unió) vagy a NATO. Mindkét oldal megszenvedte, hogy a kelleténél sokkal több pénzt áldozott katonai kiadásokra. A szovjet tudomány és technika túlnyomórészt a hatalmas háborús gépezetet szolgálta, amely végül a rezsim bukásához vezetett. A nyugati tudomány és technika fejlődését is gyakran a Szovjetunió felülmúlásának vágya hajtotta, különösen miután a szovjetek 1957-ben az első műhold, a Szputnyik fellövésével demonstrálták hatalmukat. A világunkat jelenleg olyannyira befolyásoló számítógépek fejlesztését is a hidegháború hívta életre. A hidegháborús rakétáknak köszönhetően jutott ki az emberiség a világűrbe, és a különféle műholdak forradalmasították a távközlést. Még a nemzetközi harmóniát és együttműködést jelenleg leginkább veszélyeztető terrorizmus nyomai is visszavezethetők a hidegháborús felek egymás meggyengítését szolgáló taktikáihoz.
Mi is volt valójában a hidegháború? Az egyik definíció szerint a Nyugat elhúzódó küzdelme a Szovjetunió hegemonisztikus törekvéseinek megtörésére. Egy másik szerint az Európa feletti ellenőrzés kivívása volt a tét. Mások a koreai és a vietnami háborúk a hidegháború egy-egy hadjáratát jelentették. Sokan tartottak tőle, hogy a hidegháború valódi világháborúvá szélesedik majd, amely szerencsére - elsősorban a nukleáris fegyverek okozta félelem miatt - nem következett be. A történet legreménytelibb része talán éppen az, hogy a felek mindig képesek voltak visszalépni a szakadék széléről.